Szakértők egy csoportja egy korai emberfaj fogából nyert ki olyan fehérjét, melynek segítségével el tudták helyezni az evolúciós családfán - írja a Science. A kutatók szerint az ősi proteinek vizsgálata ígéretes módszer lehet ősi rokonaink genetikájának felmérésére.
Enrico Cappellini, a Dán Természettudományis Múzeum munkatársa szerint a DNS maximum 500 ezer évig képes fennmaradni a csontokban. A Homo sapiens megközelítőleg 300 ezer éve jelent meg, a korszakban azonban egyéb emberek is léteztek a földön. Ilyen a Homo antecessor is, amely főként a spanyolországi Gran Dolina-barlangból ismert.
A fajjal kapcsolatban komoly szakmai vita alakult ki, mivel sok vonásában a primitívebb rokonaira emlékeztetett, bizonyos jellemzőiben viszont a modern emberre hasonlított. Cappellini és kollégái tömegspektrometriával vizsgálták egy 800 ezer éves Homo antecessor fogzománcában talált fehérjéket.
A fehérjék sokkal tovább fennmaradnak, mint a DNS, igaz, jóval kevesebb genetikai információt tartalmaznak. Ennek ellenére vizsgálatuk sokat segíthet az adott faj genetikájának alaposabb megismerésében.
Cappelliniék eredményeiket a modern emberekre, neandervölgyiekre, gyenyiszovaiakra és az élő emberszabásúakra vonatkozó adatokkal vetették össze.
A szakértők úgy vélik, hogy a Homo antecessor közeli rokonságban állt a modern emberek, a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak legutolsó közös ősével.
A kutatók ezzel egy régi evolúciós vitát zárhattak le, igaz, további elemzésekre lehet még szükség a felvetés alátámasztásához.
Kiemelt kép: CESAR MANSO / AFP
