Egy kínai-brit kutatócsoport kiderítette, hogy miként maradhattak fenn kiváló állapotban a több mint 2200 éves kínai agyaghsadereg fegyverei - írja az MTI. A szakértők korábban úgy vélték, hogy a kulcs a krómbevonat lehet, a friss adatok azonban más mutatnak. A University College of London és a kínai Agyaghadsereg Múzeum munkatársai szerint a legkorábbi rozsdamentesítő technológiát valójában dekorációs célokra használhatták.
Az agyagkatonákat és a mauzóleumban talált szerves anyagokból készült tárgyakat lakkbevonattal vonták be még az előtt, hogy felvitték volna rájuk a színezőanyagokat, a bronzfegyvereket azonban nem. Jelentős mennyiségű krómot találtunk a lakkban, de a színezőanyagokban és a földben alig bukkantunk króm nyomára - amit találtunk az inkább szennyeződésből ered. A fegyverek bronzból készült részein találtuk a legnagyobb mennyiségű krómot"
- mondta Marcos Martinón-Torres, az eredményeket bemutató tanulmány vezető szerzője.
Az agyaghadsereget az első kínai császár, Csin Si Huang-ti testével együtt temették el időszámítás előtt 209-210-ben. A rejtett mauzóleum 1974-es felfedezése óta több mint 7000 életnagyságú szoborra, így katonákra, lovakra és egyéb hadi felszerelésre bukkantak.
A fegyverek szerves anyagból álló részei jelentősen megkoptak, a bronzból készült részek azonban remek állapotban konzerválódtak.
A leleteket elemezve a kutatók arra jutottak, hogy a legjobb állapotú fegyvereken nincs is krómbevonat.
A szakértők egy kísérlet során a helyihez hasonló talajkörnyezetet hoztak létre. A tesztföldbe elhelyezett bronztárgyak az igen szélsőséges páratartalom és hőmérsékleti körülmények között még négy hónap után is megőrződtek eredeti állapotukban.
A kutatók úgy vélik, hogy a fegyverek fennmaradását a helyi talaj mérsékelt lúgossága, alacsony a szervesanyag-tartalma és parányi szemcséi segítették.
A helyi föld különleges összetétele bizonyos mértékben megmagyarázza a jó állapotban való fennmaradást, de azért még lehetséges, hogy a Csin-dinasztia egy rejtélyes technológiai folyamatot fejlesztett ki, amelyet még tovább kell kutatnunk"
- nyilatkozta Li Hsziu-csen, a tanulmány társszerzője.
Kiemelt fotó: iStock
