Az Országgyűlés hétfői alakuló ülésén több olyan ellenzéki képviselő is tisztség nélkül maradt, akiket pártjuk pozícióra jelölt. A 24.hu információja szerint őket a Fidesz, illetve Kövér László házelnök minősítette alkalmatlannak a posztok betöltésére, lehúzva nevüket a listáról, így nem is szavazott róluk a parlament. Erről eddig sem a kormányoldal, és - ami különösebb - az érintettek többsége sem beszélt a nyilvánosság előtt.
A Demokratikus Koalíciónak két olyan politikusa is volt, aki kimaradt a helyosztásból. Úgy tudjuk, a kormányoldalon mindkettőjükkel kapcsolatban azt kifogásolták, hogy az országgyűlési választás előtt "lázítottak alkotmányos rend ellen", ezért nem érdemelték ki szerintük a parlamenti vezető pozíciót.
Mint arról beszámoltunk, a hétfői alakuló ülésen - úgy tűnt - fennakadás nélkül zajlottak a bizottsági tisztségekről szóló szavazások. Kövér László a parlament 15 bizottságából négyben ellenzéki képviselőt jelölt elnöknek. Őket gond nélkül meg is válatszották, így az LMP, az MSZP, a Jobbik és a Mi Hazánk is kapott egy-egy elnöki posztot (a nemzetbiztonsági bizottság vezetéséről vita bontakozott ki a hatpárti ellenzék és a Mi Hazánk között, és Kövér ebben az esetben az előbbi mellett foglalt állást: a Jobbiké lett a pozíció).
Az ellenzéknek azonban öt bizottsági elnöki pozíció jár (parlamenti számarányuknak, illetve a kormányoldal korábbi ígéretének is megfelelően), a hat párt így is küldte el személyi javaslatait a házelnöknek. A DK-s Varju László viszont, akinek Gyurcsány Ferencék a népjóléti bizottság elnöki posztját szánták, csak tagként került be a testületbe. Az elnök személyéről nem szavaztak az alakuló ülésen, megválasztottak viszont öt alelnököt: négy kormánypárti politikus mellett Varju párttársát, az orvos Komáromi Zoltánt, aki újonc a parlamentben.
A bizottsági elnöki poszt csaknem egymillió forintot jelent a jelenleg 1 millió 316 ezer forintos képviselő bruttó alapbéren felül, vagyis Varju meglehetősen sokat veszít a döntéssel.
Szintén a DK jelöltje volt Arató Gergely. Őt az Országgyűlés jegyzői tisztségére javasolta pártja, de ő sem kapta meg a pozíciót, holott a tizenkét jegyző közé öt ellenzéki politikus is bekerült.
Arató tavaly szeptemberben egy parlamenti felszólalásában arról beszélt, hogy ha győz az ellenzék, a "kukába dobják az alaptörvényt". Hozzátette, az alkotmány "egy fabatkát sem ér", és egyetlen célja, hogy a jelenlegi kormány korlátlan hatalmát biztosítsa.
Az elnöklő Kövér László a felszólás végét sem várta meg, úgy oktatta ki az ellenzéki honatyát, hogy amit mond, az az alkotmányos rend elleni uszítás.
Eljutott arra a pontra - lehet, hogy provokáció hatására -, ami átlépi az alkotmányosság határát. Arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy ne lépje át a Büntető törvénykönyv tényállásainak határát. Amit ön mond, az az alkotmányos rend elleni uszítás, és nem szeretném, ha szervezkedéssé fajulna. Önök összevissza handabandáznak mindenről a parlamenten kívül, ezt megengedhetik maguknak, mert minden híresztelés ellenére szólásszabadság van, de ebben a házban nem teheti meg, mert elveszem öntől a szót
- fogalmazott a házelnök.
Úgy tudjuk, hétfőn a házbizottság ülésén Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője közölte, hogy Varjuval és Aratóval szemben az alaptörvény egyszerű többséggel való megváltoztatásának szándéka a kifogás, a házelnök ezért döntött úgy, hogy az ő jelölésüket nem veszi figyelembe.
Nem kapta meg a jegyzői kinevezést párbeszédes Jámbor András sem. Ő a Facebook-oldalán írta meg megvétózásának hátterét. Jámbor szerint Kövér a Házbizottság ülésén elmondta, azért nem engedik őt a jegyzői posztra, mert nem tartják elég elhivatottnak a jegyzői munka iránt, így nem érdemli meg, hogy a jegyzői munkaközösség része legyen.
Valójában Kocsiséknak az fájna, ha a jegyzőségért járó pénzt - ahogy ígértem - nem zsebre raknám, hanem beleforgatnám abba, hogy közösséget építsünk Józsefvárosban és Ferencvárosban, hogy segítsünk a bajbajutott embereknek a megélhetési válságban
- írta Jámbor hozzátéve, hogy valóban sok közösséget tart hasznosabbnak, mint a parlamenti jegyzőkét, ám erről a szokásjog szerint nem Kövér Lászlónak kellene döntenie, hanem a frakciójának és neki.
"Azért aspirálok a jegyzőségre, mert baromi sok pénz jár érte" - a párbeszédes politikus ezt mondta egy, az ellenzéki szerepekről szóló beszélgetésen a választás után, hozzátéve, hogy a pozícióért járó bruttó 900 ezer forintból fel tudna venni még egy alkalmazottat, aki a választókerületében olyan közösségi programot tud koordinálni, amivel a szegényebb válaszókat is elérhetik. Ez az őszinteség azonban nem bizonyult kifizetődőnek.
Levélben kerestük meg a parlament sajtóosztályát, illetve Kocsis Mátét is, hogy kommentálják értesülésünket, de egyelőre nem kaptunk választ kérdéseinkre. Nem reagáltak megkeresésünkre a DK képviselői sem, a párt sajtóosztálya pedig még hétfőn azt közölte, hogy egyelőre nem kommunikálnak az ügyben.
Vedd kézbe a 24.hu legemlékezetesebb tartalmait!
Izgalmas arcok, kihagyhatatlan történetek
Keresd az újságárusoknál, vagy rendeld meg az mc.hu/riporter oldalon!
Megrendelem
