Szélsőjobboldali halálos fenyegetés ért Türingiában több vezető politikust is az utóbbi időben: a Baloldal történetének első miniszterelnökét, Bodo Ramelow-t, a CDU helyi miniszterelnök-jelöltjét, Mike Mohringot és a Zöldek helyi frakcióvezetőjét, Dirk Adamst is - írta a Welt.
A kereszténydemokrata Mohring egy olyan fenyegető e-mailt kapott, amiben azt írták, ha nem állítja le a választási kampányát, akkor könnyen az történhet vele, mint a kölni főpolgármesterrel, Henriette Rekerrel. Rekert 2015. október 17-én, egy nappal a választás előtt késelte meg egy 44 éves férfi a nyakán (Reker egyébként megnyerte a választást, helyette szociáldemokrata kihívója függesztette fel a kampányát). Mohringot nem késeléssel fenyegetik, hanem "autóbombával vagy valami hasonlóan fondorlatos" támadással. A fenyegető vagy fenyegetők a "globális hálózattal rendelkező szélsőjobboldali" csoportosuláshoz, a Staatstreichchorchesterhez tartozónak vallják magukat.
Ez már a második halálos fenyegetés, amit a júniusban daganatos betegségből felépülő Mohring kapott a mostani kampányban. Az elsőnél egy levelezőlapon azzal fenyegették, hogy ő lehet a második, aki fejlövést kap. Ezzel pedig a szintén CDU-s kasseli járási államigazgatási hivatal vezetőjére, Walter Lübckére utaltak, akit saját házának a kertjében június elején lőtt fejbe közvetlen közelről egy 45 éves neonáci.
A Zöldek türingiai frakcióvezetője, Dirk Adams is hasonló e-mailt kapott, mint Mohring, őt késes vagy autóbombás támadással fenyegetik, ha nem lép ki a pártjából.
Ezekben az ügyekben még nem találták meg a tetteseket, a Zöldek tartományi vezetője, Robert Habeck ellen az interneten súlyos bűncselekményekre felhívó 27 éves férfit viszont letartóztatták. Ahogy a tartományi miniszterelnök Ramelow-t fenyegető, 41 éves szélsőjobboldali férfi is előzetesbe került, az ő pößnecki otthonában egy éles fegyvert találtak a házkutatáskor, egy nappal Ramelow ottani kampánylátogatása előtt.
De a politikusok elleni fenyegetések nem csak a szélsőjobboldalról érkeznek. A liberális FDP miniszterelnök-jelöltje, Thomas Kemmerich weimari családi házának falára, a bejárati ajtó mellé múlt szerda éjjel valakik azt firkálták:
Szabadok maradunk. Akik az AfD-t támogatják, azok a mi ellenségeink maradnak!
Szombaton a populista-menekültellenes AfD rendezvénytechnikáját szállító teherautóját gyújtották fel ismeretlenek a párt egy tagjának udvarán. A teherautó teljesen kiégett, a párt szerint a kár hatszámjegyű, euróban. A populisták csúcsjelöltje nem mellesleg az a Björn Höcke, aki a párton belül a Der Flügel (A Szárny) nevű, szélsőjobboldali tagokat gyűjtő részleg alapítója.
Ezek a fenyegetések és támadások, ahogy a hallei terrortámadás (noha az a szomszédos Szász-Anhalt tartományban történt) biztosan hatással vannak a vasárnapi választásra. Az AfD láthatóan veszített a támogatottságából, a közvélemény-kutatók korábban a tartomány második legerősebb pártjának mérték őket, mára ez megkérdőjeleződött. 20-24 százalék közötti lehet az eredményük, míg a Merkel-féle CDU támogatottsága nőtt, 24-26 százalékát kaphatják meg a szavazatoknak.
A választást nagy valószínűség szerint a most is a miniszterelnököt adó Linke, vagyis Baloldal nyeri meg a szavazatok 27-29 százalékával. 10 százalék alatti eredményt érhet el az SPD és a Zöldek, míg az FDP éppen a bejutási küszöb környékén, 5 százalékon áll.
A tartományi szinten a három legerősebb párt szinte fej fej mellett halad, ugyanakkor szinte teljesen kizárt, hogy bármelyik együttműködjön a másikkal, így jelenleg nehéz olyan felállást találni, amiből Türingiában egy többségi kormány jönne létre. A jelenlegi kormányt a Baloldallal együtt adó SPD és Zöldek többsége sem lesz meg többé. Bár a keletnémet tartományokban, Szászországban és Brandenburgban elindultak a tárgyalások Egy CDU-SPD-Zöldek összefogásról a szeptemberi választások után, ez itt ugyancsak nem elképzelhető.
A fülkeforradalom elmaradt, de így sem lehet boldog szinte senki a kelet-németeknél
A vasárnapi tartományi választásokon a populisták előre törtek, de nem győztek. A keleti országrész elégedetlen választói a radikális baloldal helyett mégis egyre inkább a szélsőjobbot választják.
Az AfD-vel senki sem akar közösködni, az elméletben hozzájuk közelebb álló kereszténydemokraták csúcsjelöltje, Mohring például azt mondta, hogy a Linkével nem működne együtt pártja, és még kevésbé az AfD-vel:
Szerintem Höcke egy náci. Ezt már mások is megállapították.
Az AfD-vel a kisebb pártok sem közösködnének, vagyis noha a többségüket elveszítik, valószínűleg marad a jelenlegi piros-piros-zöld koalíció, és kisebbségből kormányoznak majd. A kérdés a mostani helyzet alapján az, hogy Ramelow "rendes" kormányfőként folytathatja a munkáját, vagy ügyvivőként. A miniszterelnök a Thüringer Allgemeinen című lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy ha ő egy kisebbségi kormány vezetője lenne, akkor újraválasztására nincs is szükség a tartományi parlamentben, addig maradna, míg valakinek össze nem jönne a többség. A türingiai alkotmány alapján egy miniszterelnök mindaddig ügyvezetőként a hivatalában marad, míg egy újat meg nem választanak, kérésére pedig a miniszterek is megtarthatják a pozíciójukat. Az alaptörvényük sok más alkotmánnyal szemben nem tartalmaz határidőt arra vonatkozólag, hogy a választás után meddig kell létrejönnie egy új kormánynak.
A CDU-s Mohring szerint viszont az ügyvezető kormányból nem lesz automatikusan kisebbségi kormány, az új parlamentnek kell szavaznia a miniszterelnök személyéről. Szerinte az alkotmány alapján a tartományi parlament legitimálhat csak a választások után egy új kormányt. Ha ez nem történik meg, akkor az a demokratikus alapelvek aláásása lenne - mondta Mohring.
A forgatókönyvek latolgatása közben persze nem szabad megfeledkezni az öt évvel ezelőtti helyzetről sem. Azt megelőzően ugyanis még nem fordult elő olyan, hogy a Baloldal tudjon miniszterelnököt állítani, Ramelow-nak ez mégis sikerült, ahogy az is csodaszámba ment, hogy összejött a Baloldal-SPD-Zöldek-koalíció, amire szintén nem volt példa, hát még az, hogy ezt öt éven át egyben is tudták tartani.
Kiemelt kép: AfD Thüringer
