Egy új tanulmányban a szerzők egy nukleáris háború lehetséges következményeit vizsgálják - írja az IFLScience. A kutatók arra jutottak, hogy egy kisebb konfliktus hatására is emberek milliárdjai halnának meg. Az áldozatok többsége ráadásul olyan országból származna, amely nem is vett részt a harcokban.
A hidegháború alatt az Egyesült Államok és a Szovjetunió által felhalmozott nukleáris arzenál olyan méretű volt, hogy annak bevetése mindkét fél pusztulásával járt volna. Ez a MAD, azaz mutually assured destruction elve. A Vénusz és a Mars vizsgálata révén fajunk jobban megértette, hogy mennyire törékeny bolygónk lakhatósága, így született meg a nukleáris tél fogalma. Ennek lényege, hogy egy atomháború katasztrofális hatást gyakorolna a globális éghajlatra.
Az 1990-es évekre aztán a nukleáris tárgyalások és leszerelések miatt sokan megnyugodtak, bízva abban, hogy az atomháború már nem jelent fenyegetést. Alan Robock, a Rutgers Egyetem munkatársa és kollégái azonban úgy vélik, a veszély még ma is valós.
A szakértők úgy dolgozták át a nukleáris tél fogalmát, hogy figyelembe vették a kisebb arzenálokat, illetve a légköri modellezés terén az elmúlt 40 évben elért eredményeket. Az adatok alapján a robbanások okozta tüzek miatt nagy mennyiségű korom kerülne a felső légkörbe, ez pedig jelentősen visszavetné a főbb élelmiszernövények termesztését. Ezzel párhuzamosan a tengeri táplálékok elérhetősége is csökkenne.
A konfliktust követő éhínségben többen halnának meg, mint magában az atomháborúban.
A globális élelmiszerhiány ráadásul láncreakciót indíthatna be, ami újabb konfliktusokhoz vezetne.
A csapat először azt modellezte, hogy mi történne, ha Amerika és Oroszország között törne ki konfliktus. A háborúval 150 millió tonna korom kerülne az atmoszférába, ennek hatására talán csak Ausztrália és Új-Zéland, illetve Dél-Amerika egyes részei maradhatnának lakhatóak.
A kutatók két potenciális indiai-pakisztáni atomháborút is megvizsgáltak. Az első az amerikai-orosz konfliktushoz képest eltörpülne, viszont így is elképesztő pusztítással járna. Közvetlenül az atomcsapásokban 27 millió ember vesztené életét, az elkövetkező két évben pedig a klimatikus átalakulás miatt további 255 millió ember halna éhen. Egy, a két ország közötti nagyobb, de az amerikai-oroszhoz képest még mindig kicsi háborúnak kétmilliárdnál is több áldozata lenne, a halálesetek többsége Indián és Pakisztánon kívül történne.
A szakértők szerint az egész világ érdeke, hogy az atomhatalmak között béke legyen, a csapat azonban kiemelte, Oroszország mezőgazdasága különösen érzékeny a nukleáris háború hatására, a napfény csökkenésére. A tanulmányban arra is kitérnek, hogy egy ilyen konfliktus az ózonréteget is befolyásolná, ám a jelenség alaposabb megismeréséhez további elemzésekre lesz szükség.
