Finnország vette át az idei év második felében az Európai Unió soros elnöki tisztét és az északi állam élni akar a lehetőséggel: számos témát próbál előrébb sorolni az EU-tárgyalásokon, ezek közül számukra a klímavédelem a legfontosabb, de a menekültügyi megoldásokat is igyekeznek elősegíteni. Csütörtökön meg is próbálták a német-francia javaslatot a mediterrán migránsok esetében döntésig eljuttatni, de az olasz Matteo Salvini, aki bevándorlásellenes retorikával szerzi a szavazatait, megtorpedózta az együttműködést.
A finnek azonban nemcsak az említett területeken aktivizálják magukat. Tytti Tuppurainen, az európai ügyekért felelős miniszterük máris felvetette a jogállamiság kérdéseit csütörtökön Brüsszelben, és külön kiemelte Magyarország és Lengyelország esetét.
Ismeretes, mindkét kelet-európai országgal szemben európai uniós eljárások zajlanak, illetve folytatódnak szeptemberben a jogállamiság kérdésében. Mint azt írtuk, elvileg nem elképzelhetetlen, hogy az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás következménye lehet akár a magyar szavazati jog elvétele is az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban.
Miközben Tuupurainen Brüsszelben hozta fel a magyar és a lengyel problémákat, Helsinkiben Anna-Maja Henriksson finn igazságügyi miniszter hangsúlyozta ugyanezeket a kérdéseket - ám sokkal diplomatikusabban. Reggeli nyilatkozatában a svéd kisebbségi pártot a helsinki kormánykoalícióban képviselő politikus elmondta, elsősorban a tárgyalásokra helyezik a hangsúlyt, főleg amikor arról kérdeztük a minisztert, mi az álláspontja Lengyelország és Magyarország jogállamiságot érintő ügyeivel kapcsolatban.
A finn igazságügyminiszter tehát óvatosabb volt, mint európai ügyekért felelős kollégája, aki az EU alapszerződés 7-es cikkelyéről is beszélt, mint lehetséges szankcióról. E szankciókat emlegette az igazságügyi kérdésekért felelős EU-biztos, Vera Jourová is. Jourová dicsérte a finn kormányt, amiért határozottan fellép a jogállamiságért, és igyekszik ezt a kérdést minél erőteljesebben felvetni. A finn sajtó szerint a helsinki politikusok sokkal fontosabbnak tartják ezt a problémakört, mint ahogyan azt az előző félévben a román elnökség.
Még keményebb volt péntek reggel a holland igazságügyi miniszter Helsinkiben: a 24.hu kérdésére Fred Grapperhaus elmondta, hogy legutóbb februárban járt Budapesten, és akkor éppen a Juncker-ellenes plakátok virítottak a magyar főváros útjai mentén. A holland politikus alapvetőnek tartja a jogállamiságot, a közös európai értékek védelmét, a nyílt társadalmat és bízik abban, hogy az új összetételű Európai Bizottság is fellép ezeknek a védelmében. A bíróságok függetlensége, a hatalmi ágak szétválasztása az európai jogállamiság alapja szerinte.
Az új magyar igazságügyi miniszter, Varga Judit mindössze egy mondatot mondott az újságíróknak péntek reggel: tárgyalni fognak az alapvető jogokról.
A lengyelek képviselője a tanácskozásokon Łukasz Piebiak helyettes államtitkár volt. Ez mutatja, hogy Varsónak mennyire fontos a jogállamiság - még csak nem is a második vagy a harmadik embert küldték el az igazságügyi miniszter helyett Helsinkibe, hanem a sokadik beosztott vezetőt a tárcánál.
Piebiak persze rendesen betanulta a szövegét: amit mondott az újságíróknak, abból a lényeg az, hogy Varsónak igaza van, mindenben megfelelnek az EU követelményeinek, nem sértik az alapjogokat. Amikor viszont az újságírók rákérdeztek, hogy akkor az Európai Bíróság miért hozott Lengyelországot elmarasztaló döntést a bírák kényszernyugdíjazása ügyében és az Európai Bizottság miért ír újabb elmarasztaló véleményt "a lengyel bírák politikai ellenőrzéssel szembeni védelme érdekében", nem válaszolt érdemben a lengyel politikus.
Szerinte ők már sokszor elmondták, hogy nekik igazuk van, és majd tárgyalnak tovább - így egyelőre nagy változás aligha várható lengyel részről. Annak viszont örült, hogy most nem a külügyminiszterek, hanem a jogászok, azaz az igazságügyi kérdéseket ismerő politikusok tanácskoznak ezekről a kérdésekről, így szerinte szakmaibbá válhat a vita.
Változás a 24.hu információi szerint nem is lengyel részről várható. Az előzetes nyilatkozatok és az európai biztos nyilatkozatai alapján érdekes az lehet a jövőben, ha valóban összekötik a jogállamiság problémáit az EU vezetői a financiális kérdésekkel. Azaz az EU-támogatások a jövőben nem lennének függetlenek a jogállamiság helyzetétől, a bíróságok függetlenségétől, a hatalmi ágak szétválasztásától a tagállamokban. E kérdésekben azonban aligha pénteken születik döntés, viszont hírek szerint a finnek ez utóbbi témákban is előrelépést szeretnének elérni.
Kiemelt képünkön: Varga Judit igazságügyi miniszter (b) és Tytti Tuppurainen finn európai ügyekért felelős miniszter az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának ülésén 2019. július 18-án. Fotó: Stephanie Lecocq / EPA / MTI
