A Szemlélek 2022 februárjában indított online kérdőívre 2688-an válaszoltak. Elsöprő többségük hívő, vallásgyakorló volt. Római katolikus (57,6%), református (10,2%), evangélikus (3,5%), de gyakorlatilag az összes ismert vallási közösség képviseltette magát. 17,9 százalék vallotta magáról, hogy nem tartozik felekezethez, 72-en ateistának.
A felmérés drámai összképet hozott egyház és állam kapcsolatáról. A legfontosabb megállapítások.
- A keresztényeknek nincs hiteles politikai képviseletük.
- Hiteltelen a politikusok hivatkozása a keresztény értékekre.
- Átláthatatlan az egyházak gazdálkodása.
A kérdőív kitöltői közül 83,4 százalék tartja problémának, hogy a kereszténység a politikai kommunikáció eszköze lett.
11,4 százalék elismeri, hogy retorikai fogássá vált a keresztény etika, de ezt nem tartja ördögtől valónak, 5,1 százalék véli úgy, helyén van a kereszténység a közbeszédben.
A válaszadók háromnegyede (74,5%) szerint nem igaz, hogy CSAK a jobboldali, konzervatív politikával azonosulhat egy keresztény.
Ezt 4,9 százalék tartotta teljesen igaznak.
70,9 százalék gondolja úgy, hogy ma Magyarországon nincs olyan politikai szervezet, amely hitelesen képviselné a kereszténység gondolatait, tanításait.
Ehhez képest a válaszadók 66,8 százalékának személyes tapasztalata van arról, hogy vallási vezetők a szószékről is a konzervatív politika támogatására buzdítanak.
A 2688 válaszadóból 380 mondta azt, hogy van hiteles politikai képviselete a kereszténységnek. Az első három helyen (több pártot is be lehetett jelölni) a KDNP-t (58,2%), a Fideszt (53,9%) és a Mindenki Magyarországa Mozgalmat (17,4%) jelölték meg.
Hit, pénz, lojalitás
A kitöltők 73,5 százaléka szerint egyáltalán nem, vagy inkább nem valósul meg Magyarországon az állam és az egyház szétválasztása.
67,5 százalékuk szerint egyáltalán nem, vagy inkább nem átlátható az egyházak gazdálkodása.
Az egyházak vállalkozói tevékenységét 48,4 százalék ellenzi, 33,3 százalék bizonyos esetekben elfogadja, 18,3 százalék természetesnek tartja.
A legtöbben (68%) azzal értenének egyet, ha az egyházak csak a közfeladatok ellátására kapnának pénzt az államtól, 15,2 százalék szerint helyénvaló a hitéleti tevékenység támogatása is.
69,2% szerint a pénzért az állam semmiféle lojalitást nem várhatna el az egyházaktól, ám jelenleg 69,5 százalék ez éppen fordítva van.
A válaszadók 85,5 százaléka szerint jó, ha az egyház közéleti kérdésekben megnyilvánul, de a többségében hívő válaszadók 74,1 százaléka szerint nem buzdíthat pap nyilvánosan egy párt támogatására.
A Szemlélek a felmérés eredményeit szeretné átadni a legnagyobb bázisú magyarországi felekezetek vezetőinek, hogy elinduljon egy építő párbeszéd.
Korábban Jakab Attila vallástörténész a Le Monde Diplomatique magyar kiadásában írt arról, hogy az Orbán-rezsim hungarikum, a politika és a vallás összekapcsolása szinte természetes, a NER saját ideológiai ürességét, "gátlástalan anyagi és hatalomszerzési törekvéseit egy teljes mértékben eszköziesített és nemzetiesített kereszténységgel igyekszik elkendőzni".
Kapcsolódó
Amikor a vallás igazolja a politikát. Az orbánizmus "igazi hungarikum".
Kiemelt kép: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogadja a Ferenc pápa képviseletében érkező Michael Czerny bíborost a Karmelita kolostorban március 9-én.
