A nemzetközi jogász szerint az Európai Parlament ilyen kérdésekben nem is nagyon szólalhat meg. Ráadásul a 705 képviselőből mindössze 21-et küldünk Magyarországról, ami nehezen nevezhető döntő többségnek.
Június 9-én olyan választás lesz Magyarországon, amilyenre még nem volt példa. Az emberek egyszerre dönthetnek arról, hogy melyik párt képviselőit küldik az Európai Parlamentbe és arról, hogy ki legyen a polgármester, valamint a lakóhelyük önkormányzati képviselője a következő öt évben. Utóbbi szavazásnak külön pikantériát ad, hogy a legutóbbi önkormányzati választást 2019 októberében tartották, így az akkor megválasztott polgármesterek és képviselők még akkor is hivatalban maradnak idén őszig, ha esetleg nem sikerül újra elnyerniük a választópolgárok bizalmát. Eközben pedig a vasárnap megválasztott új önkormányzatok vezetőinek már a győzelem tudatában lesz egy hosszabb nyári szünetük.
A legnagyobb ellenzéki esélyessé vált Tisza Párt alelnöke, Magyar Péter rendszeresen úgy beszél a vasárnapi voksolásról, mintha az az Orbán-kormány sorsáról dönthetne, Orbán Viktor pedig már szinte élet-halál kérdésnek állítja be a szavazást, amin eldőlhet, háború vagy béke lesz Európa és Oroszország között. De mi valójában ennek a választásnak a tétje, miről döntünk, amikor képviselőket küldünk az Európai Parlamentbe? Erről beszélgettünk Lattmann Tamás nemzetközi jogássszal.
– A Fidesz szerint a mostani választás tétje a háború vagy a béke. Az Európai Parlament dönthet arról, hogy az Európai Unió háborúba lépjen bárkivel szemben?
