A főpolgármesteri előválasztáson induló ellenzéki jelöltek javítanának Budapest tömegközlekedésén, a hajléktalanok és a romák helyzetén, növelnék a zöldfelületeket és csökkentenék a szén-dioxid kibocsátást, valamint megoldanák a lakhatási válságot - hangzott el a jelöltek második vitáján szerdán Budapesten.

Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd jelöltje azt mondta, hogy Budapestnek vissza kell szereznie a szabadságát, a várost zöldebbé és szolidárisabbá tenné, amely így mindenki otthona lehet. A politikus, aki jelenleg a XIV. kerület polgármestere, a "közösségi lakásszektort" támogatná, például lakásszövetkezetek formájában, azaz közösségek építenének lakásokat nonprofit módon, szövetkezeti formában, az önkormányzatok pedig valamilyen vagyonelem átadásával segítenének.

Létrehozná az első budapesti lakástársaságot, amelyben összegyűjtené a fővárosi önkormányzat üresen álló telkeit, ezeken elindulhatna a bérlakásépítés, emellett az önkormányzati lakásügynökséget is működtetne, amely segítene biztonságosan kiadni az üresen álló magánlakásokat.

Karácsony Gergely a kerületeknek lehetőséget adna a magas értékű magánlakások megadóztatására, és azt javasolná, hogy az ebből befolyó bevételt a kerületek lakhatási célokra fordítsák. A hajléktalanságról azt mondta, mindenekelőtt meg kell akadályozni az utcára kerülést. A szállókat alkalmatlannak találja a probléma megoldására, helyettük kiléptető lakásokat, szobabérleteket és jó minőségű munkásszállókat hozna létre. A politikus továbbá új közparkokat alakítana ki, az Óbudai-szigetet és a római partot a Margit-sziget szintjére fejlesztené, szorgalmazná, hogy a társasházak kertjeit ne betonozzák le, és hatékonyabbá tenné az esővízgyűjtést is. A főváros tömegközlekedése szempontjából a kötöttpálya fejlesztésére helyezné a hangsúlyt, csökkentené az éves bérlet árát, a metrókat meghosszabbítaná és P+R parkolókat hozna létre.

Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció (DK) támogatásával induló független jelölt azt szeretné, hogy jó legyen budapestinek lenni, amihez szerinte a várost biztonságossá, tisztává és élhetővé kell tenni. Ennek érdekében szeretné elérni, hogy az emberek öt perc alatt kapjak időpontot a szakrendelésre, 15 perc alatt patikát, 25 perc alatt pedig ügyeletet találjanak. Emellett havonta mosatná az aluljárókat, hetente az utcákat, havonta 10 buszt cserélne le elektromosra, és szintén P+R parkolókat építene. Büntetné az üresen álló lakásokat, és a kerületekkel közösen öt év alatt 10 ezer új bérlakást alakítana ki, ami szerinte nem "egetverően nagy" vállalás, ha a 23 kerület és a fővárosi önkormányzat évente száz új lakást épít. A hajléktalanság megoldására öt év alatt ötmilliárd forintot szánna, amelyből ezer új befogadóhelyet hozna létre, a meglévő helyeket emberségesebbé tenné és programokat indítana a hajléktalanok társadalomba való visszakerülésének segítésére.

A klímavédelem szempontjából a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését tartja a legfontosabbnak, és mivel ennek 77 százalékát a fűtés adja, újraindítaná a panelprogramot és napelemeket tetetne a házakra.

Kálmán Olga befejezné az M0-ás körgyűrűt és négyes metrót, Duna-hidakat építene, és meghosszabbítaná a hármas metrót.

Kerpel-Fronius Gábor, a Momentum jelöltje azt hangoztatta, hogy élhető Budapestet szeretne, amihez a városnak hosszú távú vízióra van szüksége, pártja 2030-ig szóló tervével pedig pártállástól függetlenül azonosulni tudnak az emberek. A politikus legalább ötezer új bérlakást ígér öt év alatt, ehhez nyilvántartást készíttetne a jelenleg üres szociális bérlakásokról, valamint kötelezné a társasházak építtetőit, hogy a lakások 30 százalékát a piaci ár 50 százaléka alatt értékesítse az önkormányzatoknak. Szerinte ez körülbelül 18 milliárd forintba kerülne. Nem vezetne be lakbérplafont, de lakatlansági adóval ösztönözné az üres magánlakások kiadását, mert hisz abban, hogy ennek hatására csökkennének az albérletárak is.

A hajléktalanság kezelésében a "zuglói modellt" követné, amely személyre szóló segítséget ad. Úgy vélekedett, a hajléktalanoknak nem olyan szállókra van szükségük, ahol csak meghúzhatják magukat éjszakára, hanem privát szférát is biztosító átmeneti szállásokra, amelyekből könnyebben elkezdhetnének visszailleszkedni a társadalomba.

Kerpel-Fronius Gábor szerint a teljes budapesti buszflottát le lehetne cserélni 14,8 milliárd forintból 13 év alatt, rövidtávon azonban azzal is megelégedne, ha a buszok nem "füstölnének", azaz betartanák a károsanyag kibocsátási sztenderdeket. Azt szorgalmazza, hogy a menetrend sűrítésével a vasutat városon belüli közlekedésre is komolyabban igénybe lehessen venni, bővítsék a P+R parkolókat, támogassák jobban a kerékpáros közlekedést és a közösségi autómegosztást. A klímaváltozást világméretű problémának nevezte, amelynek megoldásához összehangolt intézkedésre van szükség, de a főváros szerinte jó példával járhatna elöl, ha több figyelmet fordítana a házak fűtéskorszerűsítésére és szigorúbban kezelné a szmogriadókat. Az átalánydíjas dugódíjat "sarcnak" bélyegezte, helyette használatarányos útdíjat vezetne be. A romák helyzetét mindhárom politikus fővárosi romaügyi referens kinevezésével javítaná. Kerpel-Fronius Gábor nagy hangsúlyt fektetne az oktatásukra, és visszaadná a romáknak az önszerveződés lehetőségét.

Karácsony Gergely és Kálmán Olga is azon dolgozna, hogy a közintézmények ne diszkriminálják a roma munkavállalókat. Kálmán Olga emellett visszaadná a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ függetlenségét, és újraindítaná a Rádió C-t.