Kutatás: az ellenzéki választók háromnegyede szerint Gyurcsány visszavonulása javítana a kormányváltás esélyein

A földcsuszamlásszerű Fidesz-győzelem okairól kérdezte az ellenzéki és a bizonytalan szavazókat a 21 Kutatóközpont megbízásából az Iránytű Intézet. A teljes mintában 1850 válaszadó szerepelt, de ennek az elemzésnek a kérdéseit csupán annak a 852 válaszadónak tették fel, aki nem a Fideszre szavazott (vagy egyáltalán nem szavazott).

A kutatók első kérdése arra irányult, hogy a Fideszen kívüli tábor melyik jellemző ellenzéki magyarázatot gondolja inkább igaznak: azt, hogy a Fidesz erőforrásfölénye volt a döntő, vagy az, hogy az ellenzék nem tudott meggyőző alternatívát felmutatni?

Habár a közvélemény megosztott volt,

a relatív többség, 47 százalék elsősorban magát a rendszert (a Fidesz anyagi és médiafölényét) okolja a vereségért, de minden második válaszadó legalább részben az ellenzéket is felelőssé teszi,

különösképpen az összefogáson kívül induló Mi Hazánk szimpatizánsai, illetőleg az MSZP-Párbeszéd szavazói és a bizonytalanok. A legnagyobb ellenzéki frakcióval rendelkező DK közönsége volt a legkevésbé kritikus az ellenzékkel, ők túlnyomórészt a Fidesz túlhatalmát érzik döntőnek.

Ugyanakkor a Fidesz erőfölénye mint magyarázat sem jelenti feltétlenül a kritika hiányát. Mikor a válaszadóknak a vereség személyi felelőseit kellett megnevezni, 26 százalék, tehát minden megkérdezett úgy nyilatkozott, hogy a vereségéért mindenkit egyformán terhel a felelősség az ellenzéki oldalon. A leggyakrabban (20, illetve 19 százaléknál) Márki-Zay Péter és Gyurcsány Ferenc neve került elő, míg Jakab Pétert csak a válaszadók 3 százaléka nevezte meg felelősként, annak ellenére, hogy az elemzők a leeső Jobbik-szavazatokat tartják a kudarc egyik fő okának.

A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy Gyurcsány hipotetikus visszavonulása javítaná-e az ellenzék esélyeit.

A gyurcsányozás a Fidesz narratívája. Valójában a Gyurcsány ebben a világban nem főnév és tulajdonnév. Egy jelző, egy magatartás, hogy az Istennek nem akar elmenni. Akarjatok Gyurcsányok lenni. Küzdeni, nem feladni. Je suis Gyurcsány

- mondta Gyurcsány a DK tanácskozásán a választást követő szombaton.

Ám e kutatás szerint

a nem kormánypárti szavazók háromnegyede úgy látja, hogy több esély lenne a kormányváltásra, ha Gyurcsány visszavonulna, azaz ők egyelőre nem követnék az úton.

Ebben a pártok szimpatizánsai között konszenzus mutatkozik: a Demokratikus Koalíció kivételével mindegyik táborban nagy többség ért egyet az állítással. Aligha meglepetés, hogy a DK hívei között a legalacsonyabb ez az arány, az viszont némileg meglepő, hogy Gyurcsány pártjának szimpatizánsai közt is 42 százalék így vélekedik, miközben 54 százalék gondolja, hogy a volt miniszterelnök visszavonulásával nem lennének jobb esélyei az ellenzéknek.

Az elemzés ezt azzal magyarázza, hogy a DK-s válaszadók kedvelik ugyan a volt miniszterelnököt, de tudatában vannak annak, hogy jelenléte sok választót taszít, továbbá az sem zárható ki, hogy a legnagyobb ellenzéki párt már sok Gyurcsányt nem kedvelő embert tud megszólítani.

Ugyanezt a kérdést kellett megválaszolni Márki-Zay Péterrel, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjével kapcsolatban is.

Ebben a kérdésben megosztottabb volt az ellenzéki tábor: 49 szerint Márki-Zay visszavonulása az országos politizálástól javítaná az ellenzék esélyeit, 46 százalék szerint azonban nem. Az átlagnál nagyobb arányban értettek egyet az állítással a Mi Hazánk, az MSZP-Párbeszéd és a DK szavazói, a legkevésbé pedig a Momentum, a Kétfarkú Kutya Párt és a Jobbik hívei gondolják úgy, hogy Márki-Zay távozása elősegítené a kormányváltást. Az utóbbi azért meglepő, mert Jakab Péter már a választás estéjén a hódmezővársárhelyi polgármestert okolta az ellenzéki összeomlásért.

A Medián kutatása is alátámasztja, hogy Márki-Zay megítélése rendkívül ellentmondásos ellenzéki körökben: felmérésük szerint a hatpárti ellenzék támogatóinak is csak egy része tartotta alkalmasnak miniszterelnöknek, 12 százalékuk még Orbánnal szemben sem választotta volna őt.

Módszertan

A felmérést április 8 és 13 között telefonon végezték, 1850 fős mintán, azonban az elemzésben taglalt kérdéseket csak annak a 852 válaszadónak tették tették fel, akik nem a Fideszre szavaztak, vagy nem szavaztak egyáltalán.