Maruzsa Zoltán többek között arról beszélt, hogy egy tanévre is ki lehet rendelni a pedagógust más iskolába, de csak a járáson belül, és meghatározott élethelyzetekben a pedagógus hozzájárulására is szükség van.
Ahogy mi is beszámoltunk róla, megint tüntetést szerveztek a Kossuth térre a pedagógusokat korlátozó státusztörvény ellen.
Pénteken délután a Parlamentben megkezdődött a státusztörvény vitája.
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára expozéjában elmondta: az új életpályamodell célja, hogy a gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése is javuljon. Szerinte a törvényjavaslat létrehozza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. Az új szabályok minden, a köznevelésben foglalkoztatottra ki fognak terjedni.
Az államtitkár a javaslat legfontosabb elemeként beszélt az új, teljesítményalapú bérrendszerről. Közölte, az új bérrendszer megtartja a korábbi, ötfokozatú előmeneteli rendszert, azokhoz azonban széles bérsávot rendel. Az életkor nem lesz meghatározó elem ebben.
Úgy vélte, a sávos bérstruktúra azért is fontos, mert - az Európai Bizottsággal kötött megállapodás szerint is - a következő időszakban több lépcsőben jelentős béremelés lesz, ennek végrehajtásában a kormány indikátorokat vállalt, a teljesítéshez szükség van a rugalmasságra.
Közölte, a béremelést elindították, januártól 10 százalékos emelést előlegeztek meg a költségvetésből, a javaslat elfogadása után, július 1-től ismét biztosítják a többletet a költségvetésből addig, amíg Magyarország hozzáfér a neki jogosan járó uniós forrásokhoz.
Az államtitkár közölte: a jövőben a jubileumi jutalom minden pedagógusnak jár. Mint mondta, fontos eleme a javaslatnak a teljesítményértékelési rendszer is, amelynek bevezetésével jelentősen csökken a pedagógusok adminisztratív terhe. A pedagógusok szabadsága egységesen ötven napra emelkedik, ebből 15 felett rendelkezhet az igazgató.
A munkaköröknél alapszabály marad a pályáztatás, ez alól tankerületi intézményben kizárólag beosztott pedagógusnál lehet kivételt tenni. Hozzátette: a próba- és lemondási idő egységesen három hónap lesz, a felmondási idő a munkatapasztalat hosszától függ, annak ideje 2-8 hónap, a rendkívüli felmentésre 15 nap lesz.
Az államtitkár elmondta, hogy a heti óraszám 22-26 óra, de ezen a téren további lehetőségeket is mérlegelnek. Veszélyhelyzeti szabálynak nevezte a tanév meghosszabbításának lehetőségét egy hónappal.
A pedagógusok átirányítását lehetségesnek tartotta az államtitkár, aki szerint a változás az lesz, hogy egy tanévre is ki lehet rendelni a pedagógust más iskolába, de csak a járáson belül, és meghatározott élethelyzetekben a pedagógus hozzájárulására is szükség van.
A pedagógusok számáról azt mondta, Magyarországon is idősödik a pedagógustársadalom, ezért fokozott erőfeszítéseket kell tenni a fiatalok bevonzására, de Magyarországon kevesebb gyermek jut egy pedagógusra, mint Európa számos más régiójában. Szólt a pedagógusképzésben tanulók számáról és úgy értékelt, a pedagógusképzés továbbra is népszerű, lesz utánpótlás.
Beszámolt arról is, hogy a javaslat benyújtását "minden idők talán legátfogóbb egyeztetése" előzte meg. Érdemi és tartalmi egyeztetés volt, az 58 témakörből 34 területen változott jelentős mértékben az előterjesztés szövege - közölte.
Dunai Mónika (Fidesz) alapkérdésnek nevezte, hogy a parlamenti frakcióknak sikerül-e egyetértési pontokat találniuk. Szerinte a kormány több hónapos, átfogó szakmai egyeztetés után nyújtotta be a javaslatot, mindenki elmondhatta a véleményét, a pedagógusok, a szakszervezetek, a civil szervezetek is és ezek mentén számos ponton módosításokat is végrehajtottak. Úgy vélte, hogy a törvénytervezetet azonban a baloldal és egyes pedagógus szakszervezetek álhírei, hangulatkeltése és erőszakba forduló megmozdulásai kísérték, amelyek már nem a gyermekekről, a pedagógusokról és az iskoláról szóltak.
Az oktatás "21. századhoz méltatlan hazai körülményeit" bírálta felszólalásában Barkóczi Balázs, a DK vezérszónoka, aki "bosszútörvénynek" és "tervszerű jogfosztásnak" nevezte a tárgyalt dokumentumot.
Kifogásolta, hogy Pintér Sándor, a közoktatás ügyeiben illetékes belügyi tárca vezetője "sem vette magának a bátorságot", hogy vitatkozzon a javaslatról az Országgyűlésben; a képviselő szerint mindez megmutatja, mit gondolnak a közoktatás szereplőiről, mennyire érdekli a kormányoldalt a pedagógusok helyzete.
Elmondta, hogy előbb tavaly januárban elvették a tanárok sztrájkjogát, fenyegették és elbocsátották az ez ellen tiltakozókat, majd rendőri erővel, fizikai erőszakkal próbálták megállítani a diákok jogos tiltakozását "a győztesek, akik maguk is tudják, hogy a történelem vesztesei lesznek".
Napjainkban 16 ezer tanár és 14 ezer segítő hiányzik a rendszerből, az pedig, hogy a nyugdíjas pedagógusok külön kormányzati engedély nélkül visszamehetnek tanítani, rövid távon sem orvosolja a problémákat.
50 év feletti a hazai pedagógustársadalom 45 százaléka, mind kevesebb a fiatal, aminek a képviselő szerint a fő oka az alacsonyan tartott fizetés. Soha ilyen mértékben nem menekültek el a magyar fiatalok a pedagóguspályáról, mint napjainkban - fogalmazott.
Szerinte az ágazati béremelést lehetne állni az extra áfa-bevételekből vagy a szükségtelen állami beruházások leállításából. Ebben a formában a valódi béremelés esélye nélkül növelik a terheket, veszik el a közalkalmazotti státuszt, miközben a pedagógusoknak saját iskolájuk ügyeibe sem lesz beleszólásuk.
Hollik István, a KDNP vezérszónoka kiemelte: a baloldal a pedagógusok védelmezőjeként akarja magát bemutatni, miközben képviselőtársaik nettó 6 millió forintért azért dolgoznak Brüsszelben, hogy a pedagógusok ne kaphassák meg a bruttó 800 ezer forintos fizetést. Elmondta, hogy az 58 témakört felölelő törvényjavaslat 34 területen változott az egyeztetések és kérések nyomán.
Tóth Endre (Momentum) azt mondta, hogy a kormánypártok bosszút akarnak állni a pedagógusokon az elmúlt másfél év tiltakozásai miatt. Hogyan lehetne másként érteni, hogy ahelyett, hogy teljesítenék a tiltakozó pedagógusok követeléseit, csak tovább rontják a helyzetüket, hogyan lehetne másként érteni a törvénybe foglalt fegyelmi eljárás és hathavi pénzbüntetés lehetőségét? - tette fel a kérdést. Az ellenzéki képviselő a kormánypártokra utalva kijelentette, a "kicsinyes bosszújuk" az egész ország jövőjét fenyegeti, mert 4976 pedagógus tervezi beadni a felmondását, amennyiben elfogadják a törvényjavaslatot. Hozzátette, egy mozdulattal sikerül húszezer fölé növelni a pedagógushiányt.
Ha valóban fontos önöknek a nemzet jövője, akkor itt az ideje, hogy máshogy viszonyuljanak az oktatáshoz és a pedagógusokhoz - fogalmazott. A kormánypárti padsorokban 37 olyan képviselő található, aki maga is pedagógus volt - hívta fel a figyelmet. A pedagógusok nem lesznek hálásak ezért a törvényért - foglalta össze véleményét Tóth Endre.
A magyar közoktatás és az egész társadalom fekete napjának nevezte a mait Kunhalmi Ágnes (MSZP), aki szerint "a Fidesznek biztos, hogy az oktatás nem szakmai kérdés", a miniszterelnök "csak hatalompolitikai kérdésként tekint rá", nem érdekli, mennyi a funkcionális analfabéta vagy hányan kerülnek ki érdemi tudás nélkül a rendszerből.
A képviselő hazugsággal vádolta a kormányzatot, mint mondta: "az egész kormányzásuk és ez a státusztörvény is hazugságra épül", majd arról beszélt, maga a miniszterelnök vonta vissza azt az ígéretet, hogy a minimálbérhez kötik a pedagógusok javadalmazását. A politikus hangsúlyozta: ha megtették volna ezt a lépést, a fizetésük közel kétszer annyi lehetne, mint napjainkban.
Kunhalmi Ágnes szerint ez törvényjavaslat "az elmúlt évek megkoronázása" az iskolák "államosítása", az egyentankönyv-rendszer bevezetése, a "megtaníthatatlan" nemzeti alaptanterv bevezetése és a sztrájkjog elvonása után.
Hangsúlyozta: szemben a kormányzati ígéretekkel, nem ilyen törvényekkel teszik vonzóvá a pedagóguspályát, növelik annak presztízsét. A törvény nem ad megoldást az ágazat problémáira, például a létszámhiányra - mondta.
Mindenre van pénz ebben a kormányban, de a pedagógusok jutalmazására, béremelésére, a gyerekek jutalmazására nincs? - tette fel a kérdést az MSZP politikusa, aki szerint nem brüsszeli forrásra kellene várni a pedagógusok béremeléséhez, hanem költségvetési forrást kellene átcsoportosítani erre a célra.
