Három éven belül érnék el a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ezzel a jelenlegi 400 ezerről 778 ezerre nőhetne az átlagbér.
Az Európai Bizottság 1,8 milliárd eurót adna a magyar pedagógusbér-emelésre, ha létrejönne az uniós támogatásról szóló megállapodás. Ez az előirányzott összeg közel kétszerese lenne. Ezt a következő napokban hagyhatják jóvá - tudta meg a G7.hu.
A portál megjegyzi, hogy a magyarországi pedagógusbérek utoljára 2013-ban, az életpályamodell bevezetésekor nőttek jelentősen. Azóta jelentős korrekció nem volt, így mára az átlagjövedelmük a magyar diplomás átlagbér 60 százalékát sem éri el. A pályakezdőknél csak négy balkáni országban alacsonyabb a tanári kezdőfizetés, mint nálunk. Bár a KSH adatai szerint a bruttó átlagfizetés 454 ezer forint a középiskolai (és 390 ezer az általános iskolai) tanároknak, a medián 50 ezerrel kisebb.
A jövedelem az egyre nagyobb méreteket öltő tanárhiány egyik fő oka. A kormány a nyáron 10 százalék emelést ígért, majd az infláció miatt 20,8 százalékot jelentettek be, amit jövő évtől adnának. Az Európai Bizottsággal való tárgyalásokon azt mondták, hogy az uniós forrásokból emelnének jelentősebbet, és három éven belül érnék el a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ezzel a jelenlegi 400 ezerről 778 ezerre nőhetne az átlagbér.
Eddig nem volt gyakorlat, hogy a támogatásokból béremelést finanszíroztak volna, de most Brüsszelben ezt kritikus kérdésnek tekintették, így a javaslat átment a bizottsági struktúrákon. Ők kérték, hogy gyorsítsák fel az emelés ütemét, így került be a 2025-ös dátum.
Így a béremelés három lépésben valósulna meg:
• 2023. január 1-től a pedagógusbéreket a diplomás átlagbér mostani 59 százalékáról 64,7 százalékára emelik;
• 2024. január 1-től tovább 71, 8 százalékra;
• 2025. január 1-től pedig 80 százalékra. A kormány kötelezettséget vállalt rá, hogy ezt a minimum 80 százalékos szintet legalább 2030-ig fenntartják.
A lap információja szerint az unió kérésére a korábban tervezett 433 milliárd forint közel kétszerese, várhatóan 7-800 milliárd forint megy majd a pedagógus életpálya-modell fejlesztésére. Az összeget pedig a kereten belüli átcsoportosítással lehet előteremteni, például a turizmusfejlesztési célú támogatásokat csökkentenék. A pénzt pedig az unió a partnerségi megállapodás és az operatív programok elfogadása után átutalná, így a várhatóan 7-800 milliárd forintos összeg a magyar államháztartás rendelkezésére állna. A megállapodásban az is szerepelne, hogy a hátrányos helyzetű településeken dolgozók magasabb bért kapnának.
Az, hogy mikor érkeznek az uniós források, attól függ, hogy az Európai Bizottság mikor írja alá a magyar partnerségi megállapodást és az operatív programokat. A Bizottság elvileg még decemberben közli, hogy Magyarország teljesíti-e megítélése szerint a horizontális feltételeket. Ha nem teljesen, akkor a politikai vita Budapest és Brüsszel között újra kinyílik, és a tanári bérfejlesztésre szánt, 7-800 milliárd forintnyi uniós forrás sorsa más támogatásokkal együtt bizonytalan marad.
