A KSH legfrissebb jelentése szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél - 364 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 374 700 forint volt. A nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 242 300 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 249 800 forint volt.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 11,2 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 11,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az év eleje óta
2019. január-májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél - 358 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 368 900 forint volt. A nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 238 300 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 245 700 forint volt.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 10,6 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 10,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A férfiak átlagban majdnem bruttó 70 ezer forinttal kerestek többet
A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (666 100 forint), a - közfoglalkoztatottak jelentős részét magában foglaló - humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabb (235 200 forint). Külön kitért rá a KSH, hogy közfoglalkoztatottak nélkül a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágban a bruttó átlagkereset értéke ennél jóval magasabb, 302 000 forint volt.
A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 392 900 forintot, míg a nők körében 324 300 forintot ért el, amely a férfiak esetében 11,4, a nők esetében pedig 9,5%-os növekedést jelent egy év alatt.
A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 273 800 forint, a 25-54 évesek esetében 373 400 forint, míg az 54 év felettieknél 349 600 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban rendre 16,8%, 10,8%, illetve 10,2% volt az előző évhez képest.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 332 000 forintra becsülhető, amely 10,1 százalékkal nőtt egy év alatt. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,5százalékos növekedése mellett a reálkereset 6,9százalékkal emelkedett.
Az építőiparban az átlagnál jobban nőttek a bérek
Az MTI tudósításában szerepelt az is, hogy az iparban és az építőiparban az átlagosnál magasabb 12,1, illetve 12,7 százalékos volt az átlagkeresetek éves emelkedése májusban, amivel 387 ezer forintra, illetve 273 ezer forintra nőttek a bruttó átlagbérek. Ennél is magasabb, 13, illetve 14 százalékos volt a béremelkedés a kereskedelem, gépjárműjavítás, valamint a pénzügyek és a biztosítás területén, ezzel 338 ezer forintra és 644 ezer forintra nőttek a keresetek. A közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás terén 15,4 százalékkal 436 ezer forintra nőttek a keresetek, az egészségügyben 349 ezer forint volt az átlagkereset, az oktatásban 333 ezer forint, 4,9 százalékkal és 3,5 százalékkal több a tavaly májusinál.
A közfoglalkoztatottak száma 102 ezer volt májusban, 35 ezerrel kevesebb, mint egy évvel azelőtt. a közfoglalkoztatottak egyébként havi bruttó 82 ezer forintot kaptak átlagban. A vállalkozásoknál 106 ezerrel (2,8 százalékkal) többen álltak alkalmazásban, a költségvetési szektorban 12 ezerrel csökkent a létszám egy év alatt.
PM: 84 százalékos bérnövekedés 2010 óta
A Pénzügyminisztérium közleményében azt hangsúlyozta ki, hogy kimagasló mértékben, több mint 84 százalékkal emelkedtek a nettó bérek 2010 óta a családi adókedvezményt is figyelembe véve Magyarországon. A foglalkoztatással párhuzamosan így a bérek is érdemben emelkednek hazánkban, ami a magyar családok anyagi helyzetét nagyban javítja - jelentették ki.
Úgy tűnik, a KSH továbbra is csak az öt fő feletti cégekről közöl kereseti statisztikát, a kisebb cégek alacsonyabb keresetei így nem húzzák le az átlagot. Pedig árnyalná a képet, ha a statisztika számításba venné a legkisebb cégek béreit is:
Majdnem 90 ezer forinttal keresett kevesebbet egy átlagos magyar, mint amennyit a KSH jelentett
A legjobban kereső felső tized annyit visz haza, mint a dolgozók fele, a kevéssé jól keresők.
