Egy új tanulmányban egy 1500 fényévre található párost mutatnak be - írja a ScienceAlert. A HD265435 rendszer egy elpusztult csillagból, egy úgynevezett fehér törpéből, illetve egy élő csillagból áll.
A kutatók szerint a fehér törpe vámpírként szívja el az anyagot társától, idővel pedig a megnövekedett tömege miatt instabillá fog válni, és egy pusztító szupernóva-robbanást produkál majd.
Ingrid Pelisoli, a Warwicki Egyetem munkatársa és kollégái úgy vélik, ritka felfedezésről van szó. Az ilyen szupernóvák különösen fontosak a csillagászok számára, hiszen standard gyertyaként segítik a távolságmérést.
Amikor egy csillag felélte a magfúzióhoz szükséges anyagait, elpusztul, és leveti külső burkát. Az objektum tömegétől függően ilyenkor több dolog is történhet. A legtöbb égitest esetében a mag összeomlik, és egy ultrasűrű objektum jön létre. A 30 naptömegűnél nehezebb csillagok esetében ez az objektum egy fekete lyuk, a 8-30 naptömegűeknél egy neutroncsillag, az ennél kisebbeknél pedig egy fehér törpe lesz.
A fehér törpék még egy darabig kimutathatóak maradnak hőjük miatt, az objektumok ilyenkor csak az elektronok degenerációs nyomásának köszönhetően nem omlanak össze saját tömegüktől. Egy bizonyos nyomásszinten az elektronok leválnak az atommagjukról. Mivel az azonos elektronok nem foglalhatják el ugyanazt a teret, a részecskék olyan külső nyomást hoznak létre, amely a csillagot egyben tartja.
Ugyanakkor itt is létezik egy limit, a Chandrasekhar-határ, amely 1,4 naptömegnél húzódik. Ezt átlépve a fehér törpe ismét elpusztul, és Ia típusú szupernóvát alakít ki. A jelenség jellemzően akkor fordul elő, amikor egy objektum anyagot lop a közelében keringő égitesttől, tömege pedig folyamatosan nő.
Meglepő módon ugyanakkor eltérés van az ilyen típusú szupernóva-maradványok és a potenciális elődök száma között.
A HD265435 ezért is különleges, ez az eddigi legközelebbi olyan rendszer, ahol a Chandrasekhar-határ átlépése megtörténhet.
A csapat a még élő csillag fényerejének változása alapján úgy véli, hogy egy nagy tömegű objektum gravitációja könnycseppszerűvé torzítja az égitestet. A kutatók szerint az érintett objektum egy fehér törpe lehet.
A becslések alapján a szupernóva-robbanás nagyjából 70 millió év múlva fog bekövetkezni. A csillagászok bíznak benne, hogy a rendszer további elemzésével jobban megérthetik a Chandrasekhar-határ elérésének folyamatát.
