Magyarország évtizedek óta most először találkozik ilyen helyzettel, nincs benne rutinunk, ugyanakkor a világháló és a média ontja ránk a vélt és valós információkat. Ebben a helyzetben talán a bizalom a kulcskérdés, márpedig a magyar társadalom bizalmi szintje európai összehasonlításban igen alacsony
- állítja Csepeli György szociálpszichológus, aki szerint az úgynevezett "hatósági karantén" kifejezés - amely egyébként egy megkérdőjelezhetetlen intézkedést jelöl - rémképpé válhat, hiszen az első reflex annak az esetlegesen "rendőri" vasszigornak a víziója, amely tovább erősítheti a belső szorongást. Miközben azt gondoljuk, hogy mi magunk tehetetlenek vagyunk. A ránk zúduló információtömeg éppúgy szorongást idéz elő, mint a tehetetlen várakozás, amely nem teszi lehetővé, hogy saját magunk léphessünk valamit.
"Minden valószínűség szerint a globalizált világ globális problémáinak egy új korszaka köszönt ránk, amire sehol, senki nincs felkészülve.
Próba lesz ez, melyben egyes társadalmak elbuknak, más társadalmak sikeresek lesznek. Általános társadalmi válságot hozhat, amely még hosszú évekig éreztetni fogja a hatását.
Ugyanakkor ez a mostani nagy pofon egyúttal egy valódi edukációs lehetőség is, amely afelé mutat, hogy egészen máshogy közelítsünk az élethez és egymáshoz. Felerősödik az egyén felelőssége, fel kell eszmélnünk, hogy valójában egy ilyen krízishelyzetet csakis a saját fegyelmezettségünkkel tudunk kezelni.
Eljött az a pillanat, amelyben ráeszmélhetünk: ne képzeljük magunkat annyira fontosnak és nélkülözhetetlennek, hogy mindenhol ott kell lennünk. Legyünk képesek otthon maradni, időt tölteni a szeretteinkkel, odafigyelni rájuk. Ez egy pofon a társadalomnak is, amely azt jelzi, hogy nagyon rossz helyen vannak a hangsúlyok. Úgy is tekinthetünk erre a helyzetre, hogy egyszerre pusztít és épít, mivel visszarendezheti a helyes értékrendeket, elsősorban a minőségi időt és a bizalmat
- véli a szociálpszichológus.
Dr. Spányik András pszichoterapeuta, a Doktor24 egészségközpont orvos-igazgatója szerint önmagában a pánik, a stressz és a bizonytalanság okozta szorongás az, ami talán a legveszélyesebb.
Több kutatás is kimutatta, hogy ezek a faktorok jelentősen csökkentik az immunrendszer megfelelő működését, ami nyilván nem kedvez egy járványhelyzetben. Igaz, ez a vírus valóban olyan, mint az orosz rulett, a legtöbb korosztályban képes mind enyhe lefolyású, mind súlyos légúti betegséget kialakítani, ami nyilván nem kedvez egy járványhelyzetben. Mindenesetre fontos a tényekkel tisztába kerülni, önmagában már ez is csökkenti a bizonytalanságot. Az eddig napvilágot látott - nem finomított - statisztikai adatok alapján az látszik, hogy a koronavírussal fertőzött betegek 10 százaléka szorul kórházi ellátásra, és ezek fele az, akiknek az állapota gépi lélegeztetést is igényel. Itt a hangsúly leginkább a vírus terjedésének megfékezésén van, amiért mi magunk tehetünk messze a legtöbbet
- hangsúlyozza a szakember, hozzátéve, hogy az eddig nem, vagy csak évtizedekkel ezelőtt, esetleg még akkor sem ebben a formában tapasztalt szituáció antiglobalizációs hatást okozhat. "Egyszerűen a mostani helyzetben igenis kellenek az önkorlátozások. Ha tehetjük, ne menjünk zárt közösségekbe, ne utazzunk, és tartsunk be minden higiéniás óvintézkedést. Ma már a világháló kiválóan alkalmas a kapcsolattartásra, de akár online is rendelhetünk, ha szükségünk van valamire. Ha bárki, bármilyen panaszt érzékel, ne rohanjon a háziorvosi vagy bármely más rendelőbe, hanem hívja fel telefonon, onnan pedig az ilyenkor betartandó protokoll szerint majd elirányítják a megfelelő helyre", sorolja a praktikus tanácsokat Spányik doktor.
Koronavírus-vészhelyzet Magyarországon: megválaszoljuk a legfontosabb kérdéseket
Indokolt a veszélyhelyzet bevezetése? Miért pont 100 fő fölött nem szabad zárt téri rendezvényeket szervezni? Hova mehetünk, és hol vagyunk nagyobb veszélynek kitéve? Miért nem korlátozzák a tömegközlekedést?
Beszélgetésünk közben Spányik Andrást felhívta azt a Sanghajban élő és dolgozó magyar orvost, Dr. Závori Lászlót, aki sürgősségi orvosként a járvány kitörése óta a "frontvonalban dolgozik" egy sanghaji klinikán. Azt kérdeztük tőle, hogy Kína - ezúttal kizárólag az egészségügyi szempontokat figyelembe véve - mutathat-e példát a világnak a járvány kezelésében. Kína valamennyi tartományában már január vége óta zárva vannak az üzletek, aki csak teheti, otthon marad.
Dr. Závori László szerint a kínaiak nagyon fegyelmezettek.
Több mint egy hónapja házi karantén van, itt az első pillanattól komolyan vették a helyzetet, az emberekben van egy elképesztően erős közösségi tudat, egymással összefogva küzdenek meg a vírussal. Rendkívül komolyan veszik a biztonsági intézkedéseket, már a futárok sem mennek be a lakásokba, hanem leteszik a csomagot az ajtó előtt. A kórházban kesztyűben, maszkban, védőszemüvegben dolgozunk. A sürgősségi osztályt azonnal fertőző betegeket ellátó osztálynak tekintették. Itt nincs választási lehetőség, ha bárki bármilyen panasszal jelentkezik a kórházban, lázas vagy köhög, esetleg a lába tört el, csakis rajtunk keresztül kerülhet az intézménybe
- sorolja az intézkedéseket a Sanghajban dolgozó magyar orvos, aki személy szerint már nagyon várja, hogy újra kinyissanak az üzletek, és visszatérjen a hétköznapi élet a városba.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs/24.hu
