A munkáltatók a SZÉP-kártya-keretet további 200 ezer forinttal is megemelhetik. Három szektorban árplafont vezetnek be az áram árára.
Ideiglenesen nemcsak meleg élelemre, hanem hideg élelmiszerre is lehet költeni a SZÉP-kártyán lévő pénzeket - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.
Arról is döntés született a múlt heti kormányülésen, hogy az extraprofitadóra kötelezett gyógyszerforgalmazók július 1-től az extraadó felét, tehát 20 százalékot leírhatnak az adójukból, ha ezt kutatás-fejlesztésre (K+F) fordítják. A gyógyszergyártók extraprofitadóját megfelezték, a mostani döntés szerint pedig ezt még egyszer meg lehet felezni, ha K+F tevékenységre költik ezt a pénzt a cégek.
A kormány egyeztetett a kamarával is, az egyik legnagyobb problémának az energiaárat látják a vállalkozásoknál, ezen belül is az áram árát.
Ezért cserébe azt várják, hogy ezek a cégek növeljék a gyártási kapacitásukat és az év hátralévő részében ne emeljék az árakat. A miniszter szerint ezzel a döntéssel több mint 5000 vállalkozásnak segítenek, ami 40 milliárdos kiadást jelent az államnak.
A tanárok béremeléséről úgy fogalmazott Gulyás Gergely, hogy 2030-ig a pedagógusok béremelésére 7000 milliárd forintot fog költeni a kormány, amiből csak mintegy 800 milliárdot fizetne az EU, így egyszerűen nem igaz az, hogy a kormány az uniós pénzekből akarja megoldani a pedagógusok bérmemelését.
A miniszter szerint az uniós pénzek azért nem érkeztek meg még Magyarországra, mert nem elég bátor az Európai Bizottság, hogy felvállalja a konfliktust az Európai Parlamenttel.
Az ukrán-orosz háborúval kapcsolatban arról beszélt a miniszter, hogy Magyarországnak továbbra is az az álláspontja, hogy azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Ezzel ugyanis az európai gazdaság részeként hazánk is kiszabadulna "abból a fojtogató ölelésből, amit a háború jelent", ez pedig rögtön az infláció jelentős mérsékléséhez, sőt megszűnéséhez vezetne.
Az is szóba került, hogy a 2024-es költségvetés "védelmi költségvetés" lesz, mert háborús időkben így lehet garantálni az ország biztonságát. Ennek keretében jövőre a rendszerváltás óta először Magyarország meg fog felelni a NATO-nak tett vállalásainak, miszerint a honvédelemre fordított források el fogják érni a magyar GDP két százalékát. Ehhez hozzátette, hogy ebben a helyzetben az országnak a legnagyobb segítséget az jelenti, ha valaki a megatakarításait államkötvényben vagy kincstárjegyben tartja.
