Fellélegzett a fél világ, amikor hétfőn a Pfizer bejelentette, hogy 90 százalékos hatékonyságú koronavírus elleni vakcinát fejlesztettek ki. A tőzsde szárnyalni kezdett, aminek a vezérigazgató különösen örülhetett, hiszen 5,5 millió dollárért adott el részvényeket, a forint is magához tért, az emberek bizakodóvá váltak, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a köztévében ismételte meg, hogy decemberben már kis mennyiségben rendelkezésre állhat az oltóanyagból.
A gyógyszergyártó cég tájékoztatása természetesen optimizmusra ad okot, de korai lenne készpénznek venni, hogy karnyújtásnyi közelségbe került a járvány vége, vagy ahogy a kormányfő fogalmazott,
karácsony környékén már szabadulhatunk.
A Pfizer vakcinájának hatékonysága önmagában nagyon jó hír, de a helyzet azért meglehetősen bonyolult. Az oltóanyag teszteredményeit egy sajtóközleményben tudatták, nem tudományos folyóiratban, így széles körűen a kutatók még nem ellenőrizhették, egyelőre azt sem tudni, mennyi ideig véd a koronavírus ellen, ráadásul a szétosztása olyan volumenű logisztikai feladatnak tűnik, ami még a legfejlettebb országoknak is kihívást okozhat.
Megvan, körülbelül mennyi lehet a koronavírus-vakcina ára
Az EU olyan nagy mennyiséget kötött le a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű oltóanyagából, hogy olcsóbb lesz, mint az Egyesült Államokban.
Arról nem szólva, hogy mivel a tárolásához szükséges eszközök nem állnak mindenhol rendelkezésre, könnyen lehet, hogy ez a gazdagok vakcinája lesz.
Rengeteg cég és kutatócsoport versenyez egymással, hogy ki találja meg először a koronavírus ellenszerét, ezért az utóbbi hónapokban többször is túl korán közöltek eredményeket a még zajló klinikai tesztekről.
A Pfizer esetében ugyan jó okunk van feltételezni, hogy végre érdemi dolog történik, ám a sajtóközleményből csak az derül ki, hogy a júliusban kezdődött teszt 45 ezer résztvevője közül eddig 94 ember fertőződött meg koronavírussal. Az oltóanyag hatékonysága e szerint 90 százalékos lehet, ami azt jelenti, hogy ha tíz embert beoltanak a vakcinával, abból kilenc jó eséllyel nem kapja el a fertőzést. Így a vakcina hatékonysága körülbelül egy szinten van a gyermekkori rutinoltásokéval, például a kanyaró elleni védőoltáséval.
Vajon megvédi az időseket a vakcina?
Az optimizmust aztán követi a szkepticizmus.
Jogosan merül fel például az a kérdés mindenkiben, vajon miért nem hatott a vakcina 10 százalék esetében? A Pfizer nem árulta el, és mivel nem is közöltek részletes adatokat, egy darabig nem is fogjuk megtudni. A gyártó még nem végzett a harmadik fázisú teszteléssel, végeredményről tehát közel sem beszélhetünk. A cég azt sem említette, hogy a krónikus betegek esetében hatásos-e az oltóanyag. Azt sem tudni, hogy a beoltott, de koronavírussal fertőzött betegek közül hányan szorulnak kórházi ellátásra, illetve milyen súlyos lefolyású a betegség náluk.
Ahogy arról sincs információnk jelenleg, hogy az idős korosztály számára egyáltalán hatásos-e. Az biztos, hogy 12 éves kortól 85 éves korig vesznek részt emberek a kísérletben, de hogy a beoltott és ennek ellenére megfertőződött önkéntesek átlagéletkora miként alakul, kérdéses. Ez pedig kulcsfontosságú kérdés, mert sok esetben az idős embereket védi a legkevésbé egy-egy oltóanyag, mivel a szervezetükben nem vált ki megfelelő immunreakciót, pedig ők a legveszélyeztetettebbek.
A legintenzívebb tesztfázist négy hónappal ezelőtt indította be a Pfizer, így azt még nem lehet tudni, hogy a vakcina mennyi időre ad védettséget a koronavírus ellen. Ha nincs járvány, az oltóanyagokat csak akkor szokták engedélyeztetni, ha legkevesebb egy-két évig védenek az adott betegség ellen, de ez alól most alighanem akkor is kivételt tennének, ha a vakcina rövidebb ideig adna védettséget. A vakcinafejlesztésen a Pfizerrel együtt dolgozó német BioNTech vezérigazgatója azt mondta,
az erős immunrendszerrel rendelkező alanyok fél év után is védettnek bizonyultak, így el tudja képzelni, hogy a védettség akár egy évig is kitart.
Az első körben bevakcinázott emberek egészségi állapotát ugyanakkor még sokáig kiemelt figyelemmel fogják követni az orvosok.
-70 Celsius-fok
Legyünk most újra optimisták, és bízzunk abban, hogy a Pfizer vakcinája tényleg segít a járvány csillapításában. De hogyan fogják szétosztani a világban?
A szállítmányozás az évszázad egyik legösszetettebb logisztikai küldetése lesz. A legfontosabb, amit tudni kell, hogy az oltóanyagot az optimális hatékonyság megtartása érdekében -70 Celsius-fokon kell tárolni.
A Pfizer értelemszerűen magas teljesítményű hűtőházakban tárolja a terméket, amit aztán szigorú biztonsági előírások mellett repülőkkel, hajókkal juttathatnak el a célállomásokra. Egy-egy csomagba legfeljebb ötezer dózis vakcinát tudnak fiolákban belehelyezni. Mindegyiket GPS-szenzorral látják el, hogy folyamatosan mérni tudják a hőmérsékletét, és lássák a mozgását is. Ezzel a baleseteket és az esetleges lopásokat szeretnék megelőzni. A Pfizer javaslata szerint a hőtartó szállító eszközöket legfeljebb kétszer lehet kinyitni egy napon, és egy percen belül le is kell zárni azokat.
Amint a csomagok megérkeznek a kórházakba, rendelőkbe, egészségügyi intézményekbe, extra alacsony hőmérsékletű fagyasztókban hat hónapig, normál teljesítményű fagyasztókban viszont csak öt napig tárolhatják, de ha újratöltik száraz jéggel a dobozokat, akkor 15 napig megőrzik hatékonyságukat a vakcinák. De száraz jégből sincs túlkínálat a piacon, mert a gyógyszergyárak és a házhoz szállítással is foglalkozó éttermek részéről óriási a kereslet irántuk.
Az előírásokat olvasva egyértelmű, hogy nem akármilyen feladatról van szó, elég arra gondolni, hogy Magyarországon sincs minden háziorvosi rendelőben csúcsminőségű fagyasztó. Ugyanakkor az amerikai Moderna közlése szerint az ő, szintén tesztelés alatt lévő vakcinájukat például elég lesz -20 Celsius-fokon tárolni.
A Pfizer önmagában kevés lesz
Ami még nagyon fontos: a Pfizer-vakcinát két dózisban kell beadni, várhatóan 28 nap különbséggel, másként nem garantált a becsült hatékonysága sem. Mindkétszer a megfelelő időben, a megfelelő formában kell megérkeznie a megfelelő helyre a vakcinának.
A Pfizer 2020 végéig 50 millió dózist, tehát 25 millió embernek elegendő vakcinát fog gyártani. A világon 7,8 milliárd ember él, ez tehát a problémánkat idén nem fogja megoldani. Jövőre viszont újabb 630 millió ember beoltására elegendő oltóanyagot terveznek előállítani, ami azonban még mindig csak a Föld lakosságának alig tíz százalékához juthat el.
Arra különböző számítások vannak, hány embert kell beoltani ahhoz, hogy elérjük az úgynevezett nyájimmunitást, vagyis megfelelő számú ember legyen beoltva a járvány terjedésének megállításához. De a Pfizer vakcinája önmagában aligha lesz elég, a szegény országok pedig szinte kizárt, hogy igénybe tudják majd venni.
Persze mindeközben más gyógyszergyártók is dolgoznak a saját vakcinájukon, közösen pedig elérhetik a célt, jelenleg a járvánnyal való leszámolást. De felszabadulni karácsonyig aligha fogunk, mint ahogy azt a miniszterelnök jósolta.
Koronavírus - Még több hír a témában
Elmaradó szalagavatók: sok ruhakölcsönző megkárosítja a középiskolásokat
- Miért vállalja valaki azt, hogy részt vesz a vakcinatesztelésben?
- MOK-alelnök: Sokan azt is csak késve tudják meg, hogy meghalt a szerettük
Kiemelt kép: Dogukan Keskinkilic / Anadolu Agency / Getty Images
