A Magyar Nemzet készített interjút Kollár Lajos érsebésszel, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri tanácsadójával, aki a beszélgetésben többször is hangsúlyozta: azért van szükség pluszkapacitásoknak tűnő ágyfelszabadításokra a kórházakban, mert

nem szeretnénk abba a helyzetbe kerülni, amelybe sajnos számos nyugat-európai ország került, például Olaszország, Spanyolország vagy Anglia.

A Magyar Nemzet felvetette, hogy hírek terjednek olyan, végstádiumban lévő, rákos betegekről, akiket hazaküldtek, illetve arról, hogy fontos műtéteket kellett elhalasztani. Kollár ezt úgy kommentálta, hogy minden kórházigazgatónak, együttműködve a kezelőorvosokkal, mérlegelnie kell, kik azok, akik hazabocsáthatók és kik azok, akik további intézeti kezelésre szorulnak, azonban Magyarországon egyetlen beteg sem maradhat ellátatlanul.

"Anyám lelkileg összetört" - így megy a kórházak kiürítése

A koronavírus-járvány miatt a kórházi ágyak 60 százalékát fel kell szabadítani. Sok olvasónk számolt be arról, milyen nehéz helyzetbe kerültek beteg hozzátartozóik és ők is emiatt.

A járvány időszaka alatt két kórházigazgató is távozott posztjáról: dr. Cserháti Péter, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) egykori vezetője és dr. Csernavölgyi István, a Fejér Megyei Szent György Kórház főigazgatója. A beszélgetésben Kollár arról beszélt, hogy Kásler Miklós utasítására a kijelölt intézetekben előírták, hogy hány ágyat kell biztosítani a koronavírusos betegeknek.

Cserháti Péter főorvos úr lejelentette, hogy április elsejével hatvan ágy rendelkezésre áll, majd kötelezettsége volt arra, hogy ezt növelje. Április 9-én a Pesti úti idősotthonból azonban váratlanul több mint kétszáz beteget kellett volna elhelyezni. A Korányi-kórházban nem sikerült mindenkinek ágyat találni, ezért kérték, hogy az OORI vegyen át húsz-harminc beteget. Erre azt a választ kaptuk, hogy egyetlen ágy sincs. Az OORI ágyszáma 422, ebből hosszú távon mintegy 250-et kellett volna felszabadítani a koronavírusos betegek részére

- mondta, hozzátéve: számításaik szerint maradt volna még ágy arra, hogy az ottani, feltétlenül kórházi rehabilitációra szoruló betegeket kezeljék.

Csernavölgyi István menesztésével kapcsolatban úgy fogalmazott:

Ahhoz, hogy a járványt jól lehessen kezelni, nagyon pontos informá­ciókra van szükség, mert csak így lehet tervezni. Tudomásom szerint azonban ebből az intézményből több napon keresztül nem jelentették le több koronavírusos beteg elhalálozását, ami jelentősen torzította az adatokat.

Az új főigazgató kinevezése után lemondott a székesfehérvári kórház orvos igazgatója

Reiber István utódját már meg is jelölték.

A koronavírus-járvány magyarországi tetőzéséről azt mondta:

A számításaink szerint bízunk abban, hogy május első-második hetére elérjük a tetőzést. Ez azt jelenti, hogy utána lassan elkezdhet konszolidálódni a helyzet, és reményeink szerint nyár közepére visszaállhat a megszokott életünk.

Kitértek arra is, hogy a visszafertőződés veszélye mindenhol fennáll, így nálunk is. Kollár Lajos szerint Kínában ez azért következhetett be, mert a rendszabályok lazítása után milliós számban tértek haza kínaiak külföldről. Hozzátette: nálunk is valószínűsíthető ilyen második hullám, de az sokkal kevesebb megbetegedéssel járhat majd.

Koronavírus - Még több hír a témában

Kiemelt kép: Kollár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Központi Érsebészeti Klinikájának professor emeritusa átveszi a Semmelweis-díjat Kásler Miklóstól, az emberi erőforrások miniszterétől a Pesti Vigadóban tartott ünnepségen 2019. július 1-jén. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt


❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!