Információink szerint március utolsó napján az egyéni vállalkozók megrohamozták az online ügyintéző felületet, a szokásosnál jóval többen jelentették be, hogy szüneteltetik tevékenységüket. Nem hivatalos becslések szerint több tízezer is lehet a számuk, a hivatalos adatokra azonban májusig várni kell. Informátorunknak mindenesetre aznap már csak a 30 ezredik utáni sorszám jutott. A roham nyilván nem független attól, hogy a kijárási korlátozás miatt, vagy egyéb, a járványhelyzettel összefüggő okból számos kisvállalkozás veszítette el bevételeit, lehetetlenült el a működése. Hogy hányan lehetnek, akik a szüneteltetést visszavonnák, felfüggesztenék, azt nem tudjuk, de bizonyára vannak, mert erre most lehetőséget biztosít a kormány.


Eddig az volt a szabály, hogy a vállalkozási tevékenységet legalább egy hónapig lehet/kell szüneteltetni. Egy április 17-i kormányrendelet szerint ezt a minimális időtartamot átmenetileg nem kell alkalmazni, azaz egy hónapnál rövidebb is lehet a vállalkozás szüneteltetése. A rendelet három esetet különít el. Akik a vállalkozás szüneteltetését március 11-e (a veszélyhelyzet kihirdetése) és március 30. között jelentették be, azoknak az április 18-i hatályba lépéstől számított 15. napig (azaz május 2-ig) kétféle lehetőségük van. Vagy:

  • Bejelentik, hogy visszavonják a tevékenységük szüneteltetésére vonatkozó bejelentést.

Ebben az esetben teljes egészében, nyomtalanul törlik a szüneteltetési bejelentést, mintha az meg sem történt volna, és a szüneteltetéssel kapcsolatos kötelezettségek és jogok sem érvényesülnek.

  • Bejelentik, hogy folytatják a szüneteltetett tevékenységet.

A második esetben a szüneteltetés egy hónapnál rövidebb is lehet.

Aki pedig március 30. után de a még a veszélyhelyzet lejárta előtt jelenti be a szüneteltetést, annak

  • nem kell betartatnia a legalább egy hónapos szüneteltetési minimumidőt.

A szüneteltetést és annak visszavonását is a webes ügysegéden keresztül lehet bejelenteni (külön a NAV felé nincs teendő), és a bejelentés másnapjától él. A szüneteltetés lényege, hogy azalatt nem lehet végezni a tevékenységet.

A főállású katás egyéni vállalkozók is szüneteltethetik tevékenységüket - ekkor a tételes adót (50 vagy 75 ezer forint) csak arra a hónapra nem kell megfizetniük, amely hónapban elejétől végéig szünetelt a tevékenységük. Viszont az ilyen hónapra nem lesz biztosításuk, ezért egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük (havi 7710 forint). A nem egész hónapokra vonatkozó szüneteltetésnél a járulékot nem kell fizetniük a katásoknak, azonban a kataadót teljes egészében le kell róniuk. Ezért lehet meggondolandó töredék hónapra szüneteltetni a katázást.

Ha főállású (de nem katás) vállalkozásról van szó, amelyik egész hónapra szünetel, akkor nem kell a minimálbér és bérminimum után megfizetnie az előírt közterheket, viszont mivel nem lesz biztosítása, fizetnie kell egészségügyi szolgáltatási járulékot (7710 forint/hó). Ha töredék hónapra szól a szüneteltetés, akkor vállalkozói közterheket arányosítva kell megfizetnie azokra a napokra, amikor nem szünetelt a vállalkozása. A szünetelés napjaira pedig egészségügyi szolgáltatási járulékot kell leróni (napi 257 forint).

Az egyéni vállalkozói tevékenységet egyébként 2017 óta legfeljebb két évig lehet szüneteltetni.

Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu

Koronavírus - Még több hír a témában


❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!