Több tízezer lelet került elő az egykori szolnoki vár területén, azaz a Szolnoki Művésztelepen a 2017 októberben kezdődött, és a közelmúltban lezárult régészeti feltáráson - írja az MTI. Kertész Róbert ásatásvezető szerint nem számítottak ilyen jelentős leletekre.
Példaként említette, hogy az Árpád-kori vártól nyugatra fekvő vizes árkot is azonosították, ennek legalsó szintjéről a Vatya-kultúra cseréptöredékei kerültek elő. Úgy tűnik, az ispáni várnak bronzkori előzménye volt. A szakértők a késő Árpád-kori rétegben egy pontkörökkel díszített bronz lófigurát is feltártak, fején madárral, amely egy két részből álló lakat egyik fele volt.
Kertész Róbert szerint Magyarországon a tárgy kivételesnek számít.
Egy 16-17. századi oszmán palotaépületet is találtak, melynek egyik szobájában, a padlón egy rézből készített sárkányplasztikát fedeztek fel. Ez egy Közel-Keletről származó kardhüvelyt díszíthetett. Végezetül többek közt egy 11. századi oszlopfő-töredék, aranypénz és kínai porcelán is előkerült.
Kertész Róbert kiemelte: Szolnok legkorábbi épülete pillanatnyilag a feltárás során előkerült, a 16. század közepén épített, eredetileg kétszintes kaszárnya. Az alagsorban a raktárak, az elpusztult felső szinten pedig a katonák szálláshelyei voltak.
A szakértő kitért arra is, hogy a terepkutatások lezárultak, a leletek feldolgozása tíz-tizenöt évig tart.
Igyekeznek minél több információt összegyűjteni: a debreceni egyetemről geológusok kőnyersanyag-vizsgálatokat végeznek majd, a szegedi egyetemről érkezett téglakutató szakemberek pedig azt fogják megállapítani, hogy mikor égették ki a téglákat.
A Szolnoki Művésztelep felújítására Szolnok 2,5 milliárd támogatást kapott a Modern városok program keretében, és további 900 millió forintból a kaszárnyaépület is helyreállítják.
Kiemelt fotó: iStock
