Kedden délután elhagyta a norvég fővárost az afgán kormány küldöttsége, amelyik először folytatott tárgyalásokat Európában a tálibok tavaly augusztusi hatalomátvétele óta. A tárgyalások eredményéről ugyan nem adtak ki zárónyilatkozatot, a tárgyalófelek azonban világossá tették, hogy mit várnak el egymástól.
Az AlJazeera beszámolója szerint nyugati diplomaták az Oslóban megtartott háromnapos találkozón azt közölték, hogy az Afganisztánnak nyújtandó humanitárius segélyt az emberi jogi feltételek javításához kötik - derül ki a találkozókról szóló jelentésekből. A tálibok a nyugati szereplőktől ezzel szemben az afgán kormány nemzetközi elismerését várják, és azt, hogy oldják fel az afgán központi bank többmilliárd dollárnyi tartalékát, amelyet az Egyesült Államok vett zár alá az iszlamista mozgalom tavaly augusztus 15-i hatalomba való visszatérését követően.
Afganisztán a fordulat után a nemzetközi pénzintézetektől is elszakadt, ami bankválságot eredményezett, és azzal fenyeget, hogy a háború sújtotta ország törékeny gazdasága összeomlik.
Afganisztánban a helyzet augusztus óta gyorsan romlott. A negyven éve tartó háború és megszállások után a helyzetet tovább rontotta az idei súlyos aszály, ami emberek millióit tette éhezővé. Ráadásul mivel az Egyesült Államok visszaállította a szankciókat a tálib hatalomátvétel nyomán, a segélyek is gyorsan elapadtak. Az ENSZ szerint ilyan módon az afgán lakosságnak mintegy ötvenöt százaléka, azaz nagyjából huszonhárom millió ember éhezik.
Jan Egeland, a Norvég Menekültügyi Tanács főtitkára, aki részt vett a tárgyalásokon - többek között emiatt - a szankciók feloldására szólított fel, és azt mondta az AFP-nek:
Nem tudunk életeket menteni, amíg minden szankció feloldásra nem kerül.
A menekültügyi főtitkár továbbá arra figyelmeztetett: a segélyek befagyasztása ugyanazoknak a civileknek fáj, akiknek védelmére a NATO-tagállamok augusztusig százmilliárdokat költöttek el.
Az Amir Khan Muttaqi afgán külügyminiszter vezette tálib delegáció találkozott Bertrand Lotholary-val, a francia külügyminisztérium vezető tisztviselőjével, Nigel Casey brit különmegbízottal és a norvég külügyminisztérium tagjaival. Az Európai Unió afganisztáni különmegbízottja, Tomas Niklasson a Twitteren azt írta,
hangsúlyozom annak szükségességét, hogy az általános és középiskolák az egész országban elérhetőek legyenek fiúk és lányok számára, amikor márciusban megkezdődik a tanév.
Ezzel a bejegyzéssel Niklasson az afgán külügyminisztérium szóvivőjének Twitter-üzenetére reagált, amelyben az üdvözölte az EU elkötelezettségét az Afganisztánnak nyújtandó humanitárius segítségnyújtás folytatása mellett.
I also underlined the need for primary and secondary schools to be accessible for boys and girls throughout the country when the school year starts in March - and discussed engagement with UN appointed special rapporteurs. Looking forward to our next meeting. https://t.co/3ChjbvMQ8k
- Tomas Niklasson (@tomas_niklasson) January 25, 2022
Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök aNew Yorkban az ENSZ-ben szerdán azt mondta, hogy a tárgyalások komolynak és valódinak tűntek.
Világossá tettük, hogy márciusban a kislányokat az iskolákban szeretnék látni, a tizenkét év felettieket is
- fogalmazott a norvég miniszterelnök.
A tálibok eközben továbbra is az Egyesült Államok és más nyugati országok által befagyasztott nagyjából tízmilliárd dollár felszabadítását követelik, ám erről egyelőre nem született megállapodás. Az iszlamista mozgalom ezzel együtt az európai tárgyalásokat az afgán kormány nemzetközi elismertetése felé tett lépésként értékelte. Az afgán külügyminiszter a hétfői megbeszélésekről úgy nyilatkozott az AP-nek: "Önmagában eredmény, hogy Norvégia megadta nekünk ezt a lehetőséget. Biztosak vagyunk benne, hogy ezeken a találkozókon támogatás nyerünk Afganisztán egészségügyi és oktatási szektora számára"
Norvégia szerint a tárgyalások ugyanakkor "nem jelentik a tálibok legitimációját vagy elismerését". Store külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy "a tálibokkal való beszélgetés" és az "elszámoltatásuk a helyes", az oslói tárgyalások azonban "pusztán keretet jelentenek a megszólítására, üzenetek közlésére és a felelősségre vonására".
