Egy friss tanulmány alapján a Föld alsó köpenyéből származik a legendás Hope-gyémánt - írja az MTI. Ez azt jelenti, hogy nagyjából háromszor mélyebben alakult ki, mint a legtöbb drágakő.
Hasonló gyémántok vizsgálata alátámasztja a feltételezést, hogy valahonnan az alsó földköpenyből származik
- mondta Evan Smith, az Amerikai Gemmológiai Intézet (GIA) munkatársa. Smith és kollégái lézeres vizsgálat alá vetették a Hope- és Culinnan-gyémánt kategóriájába tartozó példányokat, és bridgmanit, egy nagyon sűrű magnézium-vas-szilikát maradványait fedezték fel rajtuk. Ez az ásvány csak több mint 660 kilométeres mélységben lelhető fel.
A 45,52 karátos Hope-gyémántot a 17. században találták meg Indiában, jelenleg a washingtoni Smithsonian Intézetben őrzik. Feltételezések szerint az 1905-ben Dél-Afrikában azonosított, az eddigi legnagyobb ismert drágakőként számon tartott Cullinan-gyémánt is az alsó földköpenyből származhat. A gyémántot néhány évvel megtalálása után több részre csiszolták, kilenc darabja a brit koronaékszereket díszíti.
Egy gyémánt többnyire a földköpenyben, a kéreg és a mag közötti rétegben uralkodó nagy nyomás hatására alakul ki. A legtöbb drágakő 150-200 kilométeres, néhány ritka darab pedig több mint 660 kilométeres mélységből származik.
