Régóta folyik a szakmai vita arról, hogy hol alakulhatott ki a mai házityúkok őse. A legtöbb kutató arra gyanakszik, hogy az állatot Kínában háziasították nagyjából 7500 éve a délkelet-ázsiai esőerdőkben honos bankivatyúk egyik alfajából. Az utóbbi időkben több szakértő is arra jutott, hogy a madarat Észak-Kínában és az Indus-völgyében kezdték el tenyészteni, egy friss tanulmány ugyanakkor ellentmond ennek az elméletnek - számol be a Phys.org.
Az új eredmények alapján a házityúkok Délnyugat-Kínában, Észak-Thaiföldön és Mianmarban jelentek meg elsőként.
A háziasítás után ugyanaz a faj jutott el a világ különböző pontjaira.
A házityúk eredetének megértése rendkívül fontos, hiszen a legnagyobb állati fehérjeforrásról van szó, ráadásul az emberiség vándorlástörténetében is jelentős szerepet játszottak. A Ming-Shan Wang, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem munkatársa által vezetett csapat 863 genomot gyűjtött be, illetve szekvenált. A szakértők a házityúkok és a bankivatyúk mellett a gangatyúkot, a szürke dzsungeltyúk és a ceyloni dzsungeltyúkot is vizsgálták.
A genetikai analízist követően a kutatók megállapították, hogy a házityúk Délnyugat-Kínából, Észak-Thaiföldről, illetve Mianmarból származhat. Emellett azt is kiderítették, hogy a faj a bankivatyúk Gallus gallus spadiceus nevű alfajától eredeztethető. Miután a házityúkok Ázsia más részein is megjelentek, bizonyos régiókban egyéb bankivatyúkokkal és dzsungeltyúkokkal is keresztezték őket. Az adatok azt is felfedték, hogy a házityúkok teljesen 9500-3300 éve fejlődtek ki rokonaikból, a háziasítás tehát ennél jóval előbb kezdődött meg.
