Magyarország a 14. helyen végzett a női kézilabda-világbajnokságon, és az eredmény különösen annak fényében fájó, hogy az utánpótlás-válogatottak egy világbajnoki és több Európa-bajnoki aranyéremmel gazdagodtak az elmúlt években. A tavalyi juniorvilágbajnok csapatból öt játékos is kerettag volt Kim Rasmussen felnőtt csapatában. Zsiga Gyula, a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai igazgatója a DIGI Sport híradójának azt mondta:
nem a keret összetételével volt gond, hanem azzal, hogy a fiatalok az oldalvonalról egyes helyzetekben nem kaptak elegendő segítséget.
"Hatvanhét játékost tesztelt (a szövetségi kapitány), ezekben benne voltak véleményem szerint olyanok is, akiknek eleve nem volt esélyük arra, hogy ebben a keretben szerepet kapjanak. Nem csak világ-, hanem Európa-bajnok junior válogatott tagok is voltak a keretben, de összességében, hogy ha egy magyar szakembergárdát leültetnénk egy nagy kerekasztal mellé, és feltettük volna azt a kérdést, hogy kiket válogattak volna be szívük szerint a mostani keretbe, akkor valószínű, hogy maximum egy kivétellel mindenki ugyanezt a keretet javasolta volna" - nyilatkozta a Sport24-nek Zsiga Gyula, a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai igazgatója.
Női kézi: tisztult a kép, de még mindig homályos
Nem tudni, kik lesznek az ellenfeleink az olimpiai selejtezőn, és azt sem, hogy az IHF eltiltja-e az eseménytől Kim Rasmussent, ahogy azt sem, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség vele képzeli-e el a jövőt.
A több okból is kényszerű fiatalítás úgy tűnik, egyelőre nem vezetett eredményre, pedig a játékosok egyre többen és egyre többet szerepelnek a hazai bajnokságban és az európai kupákban.
"Ezek a fiatal játékosok, annak ellenére, hogy fiatalok, azért a BL-ben meghatározó szerepkört játszottak. Abban kell keresnünk a megoldást, hogy a tapasztalatlanság akkor jön ki, amikor borzasztóan koncentrálni kell egy adott, nüansznyi feladatra, és ez elsikkad, mert a játékos túlizgulja, vagy nem élte át olyan sokszor, hogy a tudatalattija úgy működjön, hogy ezt meg tudja csinálni. Ebben kell az oldalvonalról a segítség! Úgy gondolom, hogy ebben maradtunk adósak" - jelentette ki a szakember.
A felnőtt világbajnokságon tehát még adósak maradtak a fiatalok a jó játékkal, ám az utánpótlás-sikerek azt mutatják, hogy valami megváltozott a magyar női kézilabdában. "Az ifjúságiak nem alapemberként, de azért a juniorok már alapemberként játszottak az első osztályú bajnokságokban - ez korábban nem volt jellemző. A másik nagyon fontos változás, hogy lehetőségünk nyílt anyagilag finanszírozni azt, hogy gyakorlatilag Európa legjobb válogatottjaival tudjanak játszani akár idegenben, akár hazai környezetben - erre korábban szintén nem volt lehetőség. Ez is óriási nemzetközi tapasztalatszerzésre ad lehetőséget" - fogalmazott Zsiga Gyula.
A vb-14. hely ellenére az olimpiai kvalifikáció - hála a korábbi Eb-hetedik helyezésnek - még elérhető, ráadásul a tornát Győrben rendezik. A női válogatott márciusban Oroszország, Szerbia és Kína ellen játssza olimpiai selejtező-mérkőzéseit, a csoport első két helyezettje jut ki Tokióba.
Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás
