Február elejétől gyakorlatilag az ország összes dohányboltjában már csak egységes csomagolásba helyezett cigarettákat lehet vásárolni - értesült piaci forrásokból a 24.hu.
Lázár János 2015 júniusában még miniszterként jelentette be, hogy a kormány egységes cigarettacsomagolásokat szeretne bevezetni, ám az eredetileg tervezett 2019. május 20-ai határidőt végül két és fél évvel kitolták egy kormányrendeletben.
A türelmi idő 2021. december 31-én lejárt, de a rendelet megalkotásakor a döntéshozók ügyeltek arra, hogy a kiskereskedőket védjék, ezért a tavaly készletre vásárolt, még felmárkázott és egyedi designú termékeket a határidő lejártát követően is lehetett értékesíteni a dohányboltokban.
A felhalmozott készletek viszont a forgalomtól és a beszállítás gyakoriságától függően most már tényleg napokon belül szinte mindenhol elfogynak, onnantól az új rendelésekben szereplő termékek már csak az egységes csomagolásban kerülhetnek ki a polcokra.
Ugyanakkor nem minden dohányárut érint az intézkedés, a kormányrendelet értelmében
- a cigaretta,
- a finomra vágott töltős és sodródohányok,
- valamint a pipadohány kerül egységes csomagolásba,
míg
- a szivarkák,
- a szivarok
- és a dohányhevítéses termékek nem.
Az előző készlet kisöprése azért is tarthatott közel egy hónapig, mert a kiskereskedők az ünnepek kiszámíthatatlansága miatt tartalékoltak, és többletrendeléssel biztosították be magukat, ám ez sem tarthatott a végtelenségig.
Úgy tudjuk, ahogyan az várható volt, a dohányboltosoknak rendkívüli fejfájást okoz az átállás, mert hiába segítenek a gyártók árjelzőkkel a termékek megkülönböztetésében, a több száz, sőt, több ezer ugyanolyan kinézetű cigarettásdoboz közül eleinte nehéz lesz megtalálni azt, amit a vevők kérnek, valamint a rendelést követően a polcokra való kihelyezés is komoly pluszmunkát ró a dolgozókra.
A szabályozás szerint, ha egy dohányipari szereplő új terméket szeretett volna bevezetni a piacra, vagy a már elérhető terméken szeretett volna lényegi változtatást végrehajtani, annak azonnal egységes csomagolásba kellett volna kerülnie, ami senkinek nem lett volna érdeke. Úgy tudjuk, emiatt előfordult olyan eset is, hogy egy világszerte jelenlévő dohányipari brand csak azért tartott meg egy adott terméket, mert Magyarországon csupán kellemetlenségek árán lehetett volna rajta változtatni.
Arra ugyanakkor nem kell számítani, hogy a cigarettáknak a következő hónapokban tömegesen változnának meg az alapvető paraméterei - akár ízben, akár erősségben -, mert a rendkívül szigorú szabályozás miatt drasztikus módosításokat ezután sem lehet majd végrehajtani.
Az egységes csomagolás ötlete egyébként nem magyar találmány. Ausztráliában több mint egy évtizeddel ezelőtt készítettek kutatást, melyben reprezentatív mintán keresték a legkevésbé vonzó színt. Ez a zöldes keki lett, ezt vezették át a csomagolásokra, ennek a Pantone-számát vette át Magyarország is.
A 24.hu úgy értesült, az eredetileg keresletkorlátozó, elrettentő intézkedésnek szánt rendelet hatása az ágazati szereplők véleménye szerint erősen megkérdőjelezhető. Franciaország és Ausztrália példájából kiindulva nem várható, hogy valaki a keki színű dobozok miatt teszi le a cigarettát. Az említett országokban ma már a kommunikáció inkább arra fókuszál, hogy a dohányzásra rászokók számát próbálják ezzel a módszerrel csökkenteni, de ennek hatékonyságáról egyelőre nem áll rendelkezésre bizonyíték.
Dübörög a feketepiac
A dohányzás elleni küzdelem másik és talán hatékonyabb frontja az ártalomcsökkentett alternatívák kifejlesztése lehet. A hevítéses dohánytermékeket Japánban kezdték el legelőször értékesíteni a 2010-es évek elején. Akkor számtalan kétely merült fel azzal kapcsolatban, hogy az új technológia miatt növekedni fog a dohányzók aránya, de egy évtizedes távlatban látszik, hogy a dohányzók összlétszáma továbbra is csökken az ázsiai országban, a piac szerkezetét viszont alapjaiban alakította át az újdonság.
Mint arról korábban írtunk, Magyarországon is trendszerűen növekszik a hevítéses dohánytermékek fogyasztása, ugyanakkor piaci forrásaink szerint messzemenő következtetést nem lehet levonni az adatokból.
Kapcsolódó
Elképesztő ütemben nő a hevítéses dohánytermékek fogyasztása Magyarországon
Az új technológia felgyorsította a dohányzási szokások átalakulását. A hevítésre szánt dohánytermékek havi értékesítése bő másfél év alatt a négyszeresére emelkedett, miközben hagyományos cigarettából 500 millió szállal fogyott kevesebb idén augusztusig, mint az előző év első nyolc hónapjában.
Bár a statisztikai adatok azt mutatják, hogy 2020 januárja és 2021 augusztusa között négyszeresére nőtt a hevítésre szánt dohánytermékek értékesítése - ráadásul ez a szám hónapról hónapra növekszik -, mégsem kaphatunk pontos képet, mivel ennek a termékkategóriának is nagyon erős a feketepiaca.
Lapunk úgy tudja, Magyarország földrajzi elhelyezkedése és az általános fogyasztói magatartás azt eredményezi, hogy rengetegen a szomszédos országokból, így Ukrajnából, Romániából vagy Szerbiából hozzák be illegálisan az árut, amin így akár 30-40 százalékot is spórolhatnak.
Ezt ráadásul nem csak az illegális kereskedők teszik meg, hanem a határ közelében élő magánszemélyek is, akik saját fogyasztásra hoznak be külföldről hevítéses dohánytermékeket.
Információink szerint hatalmas rés a pajzson, hogy a növényi alapúnak nevezett (dohányt nem tartalmazó), hevítésre szánt dohánytermékeket - melyeket dohányboltokban nem, de egyéb üzletekben legálisan lehet kapni - szintén árulnak a feketepiacon. Ugyan a dohánypiac jól szabályozott, a dohányboltoktól hamar elvehetik a koncessziót, ha például 18 éven aluli személyt beengednek az üzletbe, a feketén árult termékekhez bárki hozzájuthat - a hevített termékek esetében főként az interneten keresztül -, azok minősége és eredete viszont nem lekövethető. Egyre elterjedtebb az eszközök hamisítása is, aminek jelentős egészségügyi biztonsági kockázata is van.
A hevítéses dohányterméket használók számát azért sem lehet pontosan megállapítani, mert az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, korábban Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.) a hevítésre szánt eszközök adatsorán nemcsak a dohányhevítő eszközöket, hanem a kiegészítő termékeket, a különböző tartozékokat és a tisztításra szolgáló eszközöket is vezeti.
Üzleti modellváltás a dohányiparban
A dohányipari szereplőknél mindeközben komoly üzleti modellváltás is zajlik: a cél már nem feltétlenül az olcsóbb termékek tömeges értékesítése, hanem a kifinomultabb, innovatívabb és ártalomcsökkentett termékek kifejlesztése azok számára, akik nem szoknak le a dohányzásról és biztosan tovább cigarettáznának.
Erre a nemzetközi piacon egyre több, kézzel fogható példa is akad. A Philip Morris International tavaly nyáron belengette, hogy egy évtizeden belül felhagyna a cigaretták árusításával Nagy-Britanniában, egyben arra kérte a brit kormányt, hogy a benzines autókhoz hasonlóan 2030-ig jogszabályokkal vezessék ki a piacról a cigarettákat is.
2021 decemberében pedig az új-zélandi kormány robbantotta a hírt, hogy a következő nemzedéktől kezdve betiltanák a dohányzást, így ha az erről szóló törvény életbe lép, a most 14 évesek vagy fiatalabbak már soha nem vásárolhatnak majd legálisan dohányterméket az országban.
Az új-zélandi kormány persze tisztában van vele, hogy homokba dugná a fejét, ha azt gondolná, a rendelet miatt mindenki leszokik a cigarettáról. Éppen ezért a kormányzat központilag támogatja az ártalomcsökkentett termékekre történő váltást a már dohányzó felnőtteknél.
A hevítéses dohánytermékekkel összefüggésben általános tévhit, hogy a fiatalok körében ez a legnépszerűbb. A 24.hu forrásai szerint az átlagos fogyasztók a 30-as éveik közepén járnak, akik ugyan abbahagyni nem tudják vagy nem szeretnék a dohányzást, de különböző okok miatt alternatív megoldás után néznek.
A gyártóknak egyébként is oda kell arra figyelniük, hogy az új technológiájú dohánytermékekre se próbálják meg rászoktatni a fiatalokat. Egy új eszköz megalkotásánál kiemelt szempont, hogy
- a hagyományos cigarettára kell hasonlítania annak érdekében, hogy a gyermek ne téveszthesse meg a szüleit;
- mérete akkora legyen, hogy ne lehessen könnyen elrejteni;
- árszabását pedig úgy alakítsák ki, hogy a zsebpénzből ne lehessen megvásárolni.
Piaci forrásaink azt is elárulták, hogy bár a hevítéses dohánytermékek népszerűsége dinamikusan növekszik, a közeljövőben nem reális, hogy a fogyasztásuk utolérje a hagyomány cigarettáét.
Kapcsolódó
Egy magyar dohányzó átlagosan 2816 szál cigarettát szív el évente
Kampányt indít az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet.
