A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése alapjá kétszáznál is több veszélyeztetett fajra jelentenek fenyegetést a háborúk, polgári zavargások és hadgyakorlatok - írja az MTI. A harcászat közvetlen módon is pusztítja a vadon élő állatokat, de az ökoszisztémákat is feldúlja, és a természetvédelmi erőfeszítéseket is megnehezíti.
A dokumentum szerint az érintett 219 faj csupán töredéke az IUCN vörös listáján fenyegetettként szereplő több mint 30 ezer állat- és növényfajnak, igaz, vannak köztük ikonikus élőlények is.
Ilyen a súlyosan veszélyeztetett keleti gorilla, amely a konfliktusok által sokat sújtott Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ruandában és Ugandában él.
Thomas Brooks, az IUCN vezető kutatója szerint a legnagyobb élő főemlősre olykor a pusztán célba lövést, máskor a táplálékszerzést szolgáló fegyverhasználat, illetve a megóvására irányuló erőfeszítések aláaknázása miatt jelentenek hatalmas fenyegetést a konfliktusok.
A jelentés bemutatja, hogy az elmúlt évtizedek harcai milyen pusztító hatással voltak egyes fajokra. Az 1994-es ruandai népirtáskor az Akagara Nemzeti Park nagy testű emlőseinek 90 százalékát leölték táplálékszerzés vagy kereskedés céljából. Csak 2007-ben mintegy kétezer elefánt haláláért volt felelős a szudáni milícia a Közép-afrikai Köztársaságban. A vietnami háború pedig szinte biztosan felgyorsította a jávai orrszarvú egyedszám-csökkenését.
"Nem kérdéses, hogy a konfliktusok növelték a fajok kipusztulásának kockázatát" - húzta alá Brooks. A publikációban arra is felhívja a figyelmet, hogy a természet pusztulása összefüggésben áll az összecsapások fokozott kockázatával.
Az elmúlt 30 év csaknem 85 ezer fegyveres konfliktusa alapján a kutatók arra jutottak, hogy ilyen incidensek nagyobb eséllyel robbannak ki olyan térségekben, ahol kevesebb a termékeny mezőgazdasági terület , illetve amikor rendszeresebbek az aszályok. "Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a természetvédelem, a helyreállítás és a természeti erőforrások fenntartható kezelése segíthet csökkenteni azt a nyomást, amely ezeknek a konfliktusoknak a kiváltója, azáltal, hogy javítja az adott vidék állapotát és termelékenységét" - mutatott rá Juha Siikamaki, az IUCN vezető közgazdásza.