A Magyar Nemzetnek Kásler Miklós azt mondta, a koronavírus ellen még se vakcina, se gyógyszer nincs, ezért a magyar orvosok is kísérleti terápiák felé fordultak. Reménykeltőek a vérplazma-kezelések, a más betegségnél alkalmazott gyógyszeres terápiák, Nyugat-Európát pedig meg is előztük két klinikai vizsgálattal, a passzív immunizáció és a szervezet túlzott immunválaszának befolyásolása területén.
A kétféle kísérleti kutatás közös célja az, hogy minél kevesebben szoruljanak intenzív ellátásra, az intenzív osztályon fekvők pedig elkerüljék a halált, illetve minél hamarabb annyira javulhassanak, hogy elhagyhassák az intenzív ellátást.
Ez a vérplazmakezelés segített egy már lélegeztetőgépre került, krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegen is. A miniszter szerint azért toborozzák a fertőzésből felgyógyultakat véradásra, hogy több emberen segíthessen a passzív immunizáció, amikor a betegségen átesett, megfelelő immunválasszal rendelkező donor vérplazmáját, feldolgozás után beadják a saját immunválasszal még nem rendelkező betegnek.
A plazma akár hónapokig is eltárolható és hasznosítható, ami a fertőzés esetleges második hullámában jelenthet komoly előnyt.
Kásler Miklós a másik módszerről, az immunválasz túlkapását gátló terápiáról azt mondta, próbálják a citokinvihart megakadályozni, elkerülni, hogy a beteg intenzív kezelésre szoruljon, ha pedig a kezelés az intenzíven indul, a citokinvihar mérséklése a cél. Egy ismert gyógyszerrel olyan módszert alkalmaztak, amellyel máshol még csak most próbálkoznak.
Ágykiürítés: elképesztő szám is volt
A miniszter szerint az ágyak kiürítésére azért volt szükség, mert a
járvány lefolyását az elején nem lehetett pontosan megbecsülni, erre különféle számítások voltak a legelképesztőbb számokkal. Volt egy matematikai modell is, amely szerint több százezer fertőzött lesz Magyarországon. A kormány és az operatív törzs álláspontja az volt, hogy a várható legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülnie az egészségügynek,
hogy senki se maradjon ellátatlanul, mint a svédeknél, olaszoknál. Fel akarták készíteni az egészségügyet, hogy ne kelljen olyan döntéseket hozni, mint az ottani egészségügyi dolgozóknak, akik elengedni kényszerültek idős emberek kezét.
Az egészségügy újraindításáról Kásler Miklós azt mondta, hetek óta készültek rá, hogy a járvány csillapodik és el lehet kezdeni a szigorítások fokozatos feloldását.
Koronavírus - Még több hír a témában
Egy ember fertőzött meg ötszáz másikat egy ghánai halfeldolgozóban
- Boris Johnson: a jövő héttől elkezdődhet az enyhítés
- Giuseppe Conte: Lehet majd nyaralni, nem kell a szabadságokat az erkélyen eltölteni
Úgy számol, mivel a kórházak költségei emelkedtek, a járvány végén kompenzációt kell beépíteni a rendszerbe. A miniszter azt mondja, a szolgáltatókra, fenntartótól függetlenül, ugyanazok a szabályok vonatkoznak.
A miniszteri levél minden egészségügyi szolgáltatóra érvényes, legyen az akár magán-, akár egyházi vagy közszolgáltató.
A koronavírus sok, hasznos tanulsággal szolgál. A miniszter szerint ezek tanulmányozása után kell dönteni, milyen területen lehet és kell változtatni az egészségügyi rendszeren a járvány után.
Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt
