Harmincnyolc nap, rekord idő alatt létrejött az új szlovén kormány Robert Golob miniszterelnök, a Szabadság Mozgalom (GS) nevű balközép párt elnökének vezetésével. Az egyévnyi pártszervezés után idén áprilisban a parlamenti választáson történelmi léptékű győzelmet arató GS azonban komoly kihívásokkal szembesült az elmúlt hetekben.
Illiberális, Orbán-barát ellenzék
Jobboldali-illiberális ellenzéke, a Janez Jansa által vezetett Szlovén Demokrata Párt, az SDS minden rendelkezésre álló jogi és politikai eszközzel igyekezett megakadályozni a gyors kormányalakítást, de Orbán Viktor szlovén barátjának örökségéhez tartozik az is, hogy lázadás közeli helyzetet hagyott hátra a köztévében. Miközben a munkatársak a Jansa által tavaly kinevezett főigazgató, Andrej Grah Whatmough leváltását követelték a napokban, ő nem hajlandó távozni az RTV Slovenija éléről, és megengedhetetlen "nyomásról" beszél, ami a munkájában akadályozza.
Jansa évekig támadta a független sajtót, most pedig a Jansáékkal szemben kritikus műsorok megszüntetését, újságírók elbocsátását, tudósítói hálózatok megnyirbálását próbálja végrehajtani az RTV Slovenijánál az SDS "politikai komisszárja", aki komoly utóvédharcokra készül. Whatmough ugyanis a saját pozícióját a sajtószabadság nevében védi az új, balos kormánytól.
Ezzel párhuzamosan az ellenzékbe szorult SDS pártmédiája lejárató kampányokat folytat a győztes baloldal vezetői, illetve az új miniszterelnök ellen.
Vagyis mintha véget sem ért volna a választási kampány, amelyben a helyi viszonyokhoz igazított "gyurcsányozástól" kezdve az anonymusozásig a Fidesz által használt repertoár szinte minden elemét meg lehetett találni az SDS részéről.
Benzinárstop-csapda
És ha a médiaháború ideológiai bozótharca sem lett volna elég, Jansáék benzinárstopot rendeltek el a választás előtt, ráadásul úgy, hogy annak határidejét az új kormány hivatalba lépéséhez "igazították".
Az Ukrajna elleni orosz háború, az energiaválság és az infláció minden kabinet munkáját szétzilálja az EU-ban, az új, baloldali szlovén kormány emiatt is a legnehezebb pillanatokban került hatalomra. Ám talán még ez sem indokolná, hogy szinte folyamatosan, hétről hétre hozzanak újabb és újabb döntéseket egy-egy területet érintően.
Így például a Golob-kormány rendszeresen újraszabályozza a benzin- és dízelárakat.
A régi, jobbos kabinet előbb hagyta "kifutni" a saját maga által a választás előtt elrendelt üzemanyagár-stopot, aztán az új baloldali kormány megint bevezette azt.
Június közepén aztán úgy döntött az új kabinet, hogy eltérítik az árakat attól függően, hogy valaki autópályán veszi az üzemanyagot vagy azon kívül. Sztrádán kívül így szerdától továbbra is "sapka" maradt az árakon, az autópályák mentén viszont szabadárak "uralkodnak", így ott csak drágábban lehet tankolni.
Június 23-án újabb határozatot hoztak, ami a dízelárakban a tehergépkocsik és a személyautók közötti különbséget tüntetné el - mármint az autópályákon, ahol eleve drágább lett a dízel. Követni szinte lehetetlen az árszabályozási intézkedéseket, így megállapíthatjuk: Jansáék sikeresen helyeztek el egy taposóaknát az egyhónapos benzinárstoppal márciusban. Miközben a kabinet szembesül az ársapka tarthatatlan pénzügyi hatásaival, nyilvánvalóan a lakosság körében népszerű intézkedésről van szó. (A szlovéniai üzemanyaghelyzetről itt lehet tájékozódni.)
A zavaros intézkedések miatt helyenként üzemanyaghiány is fellépett Szlovéniában.
Persze a szlovén állam nem a saját háza-táján néz körül, hanem a forgalmazóknál. A helyi versenyhivatal várhatóan vizsgálatot indít, hogy visszaélt-e piaci erőfölényével a két legnagyobb ásványolaj-származékokat forgalmazó cég, a Petrol és az OMV. (Az utóbbi benzinkúthálózatát a Mol fogja átvenni egy tavalyi megállapodás értelmében, de egyelőre a szlovén köztévé hírében még az OMV szerepel mint a versenyhivatali vizsgálat potenciális célpontja.)
Mi az álláspontja az új kormánynak Ukrajnáról?
Szintén nehezen derül ki, hogy mi az álláspontja az új szlovén kormánynak az Ukrajna elleni orosz invázió ügyében. A jobbos kormány e tekintetben egyértelműen ukránbarát álláspontot foglalt el. Jansa az elsők között, lengyel és cseh miniszterelnök kollégáival együtt látogatott el Kijevbe, amikor ott még orosz támadás fenyegetett.
Ezzel Jansa elismerést váltott ki a világban, jóllehet korábban többnyire negatív kontextusban, illiberális Orbán-követőként emlegették sokan a nemzetközi sajtóban. Jansa tehát ebben a kérdésben a magyar kormányfőtől gyökeresen eltérő álláspontot képviselt. Orbán Viktor még pár nappal ezelőtt sem közölte, hajlandó lenne-e ellátogatni Kijevbe, pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívta őt. A meghívást egyébként nem Orbán sajtósától tudhattuk meg, hanem az ukrán elnök Twitter-oldaláról.
Az új szlovén kormány bonyolultabban áll a kérdéshez.
Jansáék már a választási kampányban azzal vádolták Golobékat, hogy túl sok a GS környékén az oroszbarát tanácsadó, aktivista vagy "egyszerű ismerős".
Az új kormány honvédelmi minisztere, Marjan Sarec exkormányfő, amikor még csak várományosa volt a tárcának, ezt a benyomást erősítette tovább azzal, hogy arról beszélt, szerinte Szlovéniának nem kellene jobban támogatnia Ukrajnát, mint amennyire azt az EU mainstreamje teszi.
A miniszterelnök Golob sem akart először nyíltan állást foglalni, azt mondta, hogy majd a parlament szakbizottsága kialakítja a véleményét Ukrajnáról (itt természetesen a kormánypártok vannak többségben), és azt a kabinet el fogja fogadni.
Tovább nehezíti a tisztánlátást, hogy Szlovénia régebbi, jugoszláv időkből származó páncélozott szállító harcjárműveket (35 darab BMP-t) küldött Ukrajnába. Egy ilyen szállítmány az egyik szlovén lap szerint Lengyelországon keresztül érhette el Ukrajnát. Sarec ezzel kapcsolatban elmondta: a mostani szállításokkal Ljubljana kimerítette azokat a készleteit, amelyekkel Kijevet segítheti.
A kormányfő mindenesetre kinyilvánította, hogy Szlovénia támogatja Ukrajna EU-tagjelöltté válását (ezt Magyarország is támogatja). Az ukrán EU-tagjelölti státusz támogatása - amit az EU csütörtökön megadott Kijevnek - amúgy sem ró kötelezettséget Szlovéniára, ám Golob így kifoghatja a szelet Jansáék ellenpropagandájából.
A kormány csütörtöki közleménye szerint Golob telefonon beszélt Zelenszkijjel és megnyugtatta, hogy
bár kormányváltás történt Ljubljanában, a szlovén kormány hozzáállása nem változott Kijevhez.
Szlovénia csatlakozna az európai centrumhoz
Golob mindenesetre a külpolitikában egyensúlyozni próbál a radikálisan ukránbarát és az óvatosabb, Moszkvát hergelni nem akaró álláspontok között. És igyekszik felgyorsítani a Nyugat-Balkán európai integrációját is (ahol nemcsak Bosznia-Hercegovina várakozik, hanem Észak-Macedónia és Albánia is).
Szlovénia most ismét az európai magállamok felé szeretne orientálódni - foglalja össze az osztrák Der Standard a Golob-kormány célkitűzéseit. Így nyilatkozott legalábbis az új külügyminiszter, a szociáldemokrata SD elnöke, Tanja Fajon, aki szerint viszont újra kiállnak majd az emberi jogokért, a jogállamiságért és a médiaszabadságért. Mindez a Der Standard szerint szembe megy a Jansa-kormány célkitűzéseivel, amely a visegrádi négyek és különösen Magyarország felé tájékozódott.
Gesztusokat máris tett az új szlovén kormány. Bejelentették, hogy az ország határán épített szögesdrót-kerítés - amelyet az illegális migráció megállításáért húzták fel - leszerelését tervezik.
Egyensúlyozni próbál Golob a belpolitikában is
A jó sakkozó hírében álló Golob lavírozik a baloldalon is, mert a választás után felborultak az ottani erőviszonyok. Saját pártja, a balliberális-környezetvédő Szabadság Mozgalom óriási győzelmet aratott ugyan - ennyi mandátuma nem nagyon volt még szlovén pártnak a szabad választások megrendezése óta -, de mégsem lett abszolút többsége a 90 fős nemzetgyűlésben.
Golobék két kisebb koalíciós partnerrel fogtak össze a kormányalakításhoz, s így 53 mandátummal biztos többségük van. Elég lett volna egyébként egy párttal is megegyeznie ezek közül, de ő nem akarta magát olyan helyzetbe hozni, hogy vagy a szélsőbalos Levica vagy a szociáldemokrata SD zsarolhassa a kormánykoalíció felrúgásával. Valószínűleg emlékszik arra, hogy a szélsőbalról politizáló, de az utóbbi időben egy kicsit "szelídülő" Levica komoly szerepet játszott abban, hogy 2020 elején az SDS Jansa került hatalomra, hiszen 2019 végén megvonta a külső támogatását egy balközép irányítású kormánykoalíciótól, amelyet Marjan Sarec vezetett.
De Golob másféle egyensúlyra is figyel: a baloldalon ugyanis azért módosultak az erőviszonyok, mert az LMS (Sarec pártja) és az SAB (Alenka Bratusek ex-miniszterelnöknő a párt vezetője) nem jutott mandátumhoz. A két pártvezető viszont helyet kap Golob kormányában. Mindez nemcsak a szélsőbal ellensúlyozására szolgál, hanem ezeknek a kibukott liberális pártoknak a szakértői bázisára is szüksége lehet a GS-nek. A Der Standard szerint ugyanis hiányoznak a szakértők és a káderek a választásokat megnyerő, de nagyon fiatal kormánypártból.
Távlati tervek
Golob és pártja, illetve koalíciós társai határozott álláspontot képviselnek (elvben) a környezetvédelem és az energiapolitika területén. A GS
szénmentes társadalmat ígér (azaz a szénbányászat leépítését akarja), de ebbe az "ideális társadalomba" beleférne az atomenergia.
A meglévő krskói atomerőműhöz egy további reaktort terveznek, illetve azt fontolgatják, hogy újgenerációs, kisebb reaktorokat vásárolnak.
Tervezik a vasút bővítését és a megújuló energiákba is terveznek beruházni. Az új kormány azonban nem kifejezetten hajhássza a népszerűséget: tervezik a vagyonadó bevezetését, és például megtiltanák az orvosok másodállását is. Átfogó egészségügyi reform is jöhet, a kötelező és az önkéntes betegbiztosítás összevonásával. De a balliberális új szlovén kormány tervez néhány szociális intézkedést is: emelnék például a minimálnyugdíjat.
