Regnum Marianum, azaz Mária országaként említették a katolikus Magyarországot, és így nevezte el magát a Prohászka Ottokár tanítványaiból álló közösség, amely Külső-Erzsébetváros pasztoriális feladatának ellátását tűzték ki célul a XX. század elején.
Regnum Marianum
Tevékenységük középpontjában szegény sorsú gyermekek hitoktatása és katolikus szellemben való nevelése állt, és tevékeny szerepet vállaltak a kibontakozó magyar cserkészmozgalomban is. A közösség templomának helyét az egyház és a város vezetése a Városliget szélén jelölte ki 1924-ben, a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplomot 1931 nyarán szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás.
A köznyelvben csak Regnum Marianum néven számon tartott templom egyszerre vált a hívek vallási ás kulturális központjává, de politikai értelemben is jelentős mondanivalóval rendelkezett. Alapító okirata szerint fogadalmi templomként "hálából a kommunizmustól való megszabadulásért" épült fel, mintegy köszönettel Máriának, amiért megszabadította Magyarországot a Tanácsköztársaság vallásüldöző politikájától - írja a Múlt-kor.hu.
Különös barbárság
A II. világháború után kiépülő új nomenklatúra valóságos hadat üzent az egyháznak, 1951-ben hivatalosan is feloszlatták a Regnum Marianum közösséget, a templom helyére pedig - a későbbi Felvonulási térnek nevezett területre - egy grandiózus Sztálin-szobort terveztek. Ennek hátterében nyilvánvalóan nem állhatott egy templom, főleg nem olyan egyházi épület, amely "antikommunista fogadalmi templomként" épült.
Új és masszív vasbeton szerkezetének ellenállása miatt elpusztítását különleges barbarizmus jellemezte:
a kupolán lévő Szent Koronát kalapáccsal leverték, a templombelsőt faállványokkal alátámasztották, a vasbetonszerkezetet elvékonyították, végül az állványzatot felgyújtották.
Ennek hatására a kupola megroppant, de a templom nem dőlt össze. Ekkor döntöttek az épület felrobbantásáról, amely során oszlopról oszlopra haladva döntötték romba az épületet, majd törmelékének nagy részét egyszerűen beöntötték az altemplomba.
A diktatúra azonban egyetlen oszlopot nem tudott teljesen elpusztítani: a sors furcsa fintora, hogy ez az oszlopcsonk lett a talpazata a templom helyén 1969-ben felállított Tanácsköztársaság emlékműnek. Az oszlopcsonk ma is látható, a templom helyét pedig kereszt és emlékhely jelöli.
