2022-től majdnem 20 százalékkal emelkedik a minimálbér, bruttó 200 ezer forintra, és ezzel párhuzamosan, mintegy kompenzációként a munkáltatók adóterheit is ismét csökkenti a kormány, ami összesen 4 százalékos köztehercsökkentést jelent a bérmegállapodás alapján. Ezen belül a jelenleg 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adó 2,5 százalékponttal lesz kevesebb, azaz 13 százalékra olvad. Plusz eltörlik a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást.
Az utóbbi években többször csökkent a szociális hozzájárulási adó, és minden ilyen alkalommal megemelték a katás vállalkozók ellátási alapját is. Most is így lesz, amihez már el is készült a tervezet. A vonatkozó törvényjavaslatot kedden nyújtotta be a parlamentnek a kormány. Ahogy az indoklásban is írják, a szociális hozzájárulási adó 2022. január 1-jei csökkentésével összefüggésben módosítani kell a kisadózók ellátási alapját. Ennek oka, hogy a tételes közterhen (ez vagy 50 ezer, vagy 75 ezer forint havonta) belül így csökken a szociális hozzájárulási adórész, miközben az egyéni járulékoknak megfelelő adórész növekszik. Ezért kell az ellátások alapjaként is magasabb összeget figyelembe venni.
Ez alapján azt hihetnénk, hogy minden az eddig megszokott rendben megy, de nem. Könyvelők szúrták ki, hogy a tervezet szerint megszűnik az a trend, hogy a magasabb összegű adó megfizetése mellett az ellátási alap (ami számít például a nyugdíjnál, táppénznél, gyednél) is magasabb, mint a minimálbér.
Katázni 2013-tól lehet, az adó főállású kisadózóknak alapesetben havi 50 ezer forint, a kezdetektől. Az ellátási alap azonban azóta folyamatosan emelkedett, havi 81 300 forintról 102 ezerre. Az viszont mindig jellemző volt, hogy a havi 50 ezer forintos adó megfizetése mellett az ellátási alap kevesebb, mint az éppen aktuális minimálbér. Ez jövőre is így lesz. És mint az ábrán is látható, az ellátási alap évről évre egyre jobban lemaradt a minimálbértől. Igaz, az adó összege sem emelkedett.
2014-től vált lehetővé, hogy az a kisadózó, aki magasabb ellátási alapot szeretne, havi 75 ezer forintot fizessen. Azóta az is jellemző volt, hogy a 75 ezer forintos adó megfizetése mellett az ellátási alap magasabb volt, mint a minimálbér. Mint az ábrán is látható, egyre kevésbé volt magasabb az ellátási alap, mint a mindenkori minimálbér. De a fizetendő adó sem változott.
A frissen beterjesztett törvényjavaslat abból a szempontból gyökeres fordulatot jelent, hogy a tervezet alapján jövőre a bruttó 200 ezer forintos minimálbérnél kevesebb, mindössze 179 ezer forint lenne a magasabb, havi 75 ezer forint adót fizető katás ellátási alapja.
Kérdeztük a törvényjavaslat benyújtójától, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől és előadójától, Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől is, mi az oka annak, hogy jövőre a magasabb (havi 75 ezer forintos) adó megfizetése mellett sem haladná meg a katás ellátási alap a minimálbért. Választ a kért időre nem küldtek.
Mint írtuk, több juttatás (például nyugdíj, táppénz, gyed) összege is függ attól, hogy mennyi a katások ellátási alapja. Ezek közül is speciális a nyugdíj, ugyanis annál kétféle szabályt kell egyszerre alkalmazni.
- A nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idő megállapításánál a főállású kisadózói jogviszony teljes időtartamát figyelembe kell venni, azaz egy év katázás egyenlő egy év szolgálati idővel.
- Ezzel szemben a nyugellátás összegének számításához - a minimálbérnél alacsonyabb ellátási alapnál - a teljes szolgálati időből csak arányos rész vehető figyelembe.
Eddig a Magyar Államkincstár tájékoztatója szerint az arányosítási szabályt a nyugdíjszámításnál csak az 50 ezer forintos adó mellett kellett alkalmazni, a havi 75 ezer forintos tételes adó mellett nem. Azaz utóbbi esetben a nyugdíjszámításnál is a teljes biztosítotti időtartamot szolgálati időként lehetett figyelembe venni. Kérdés, hogy jövőre is megmarad-e ez utóbbi szabály, ugyanis a nyugdíjtörvény kimondja, hogy ha a járulékalap kevesebb, mint a minimálbér, akkor a nyugdíjszámításnál arányosítani kell a szolgálati időnél.
Egyáltalán nem mindegy az érintetteknek, hogy mennyi lesz az ellátási alapjuk, a nyugdíj szempontjából pedig külön jelentőséggel is bír, hogy meghaladja-e a minimálbért. Ha valóban csak 179 ezer forint lesz jövőre a havi 75 ezer forint adót fizető katások ellátási alapja, azzal minden bizonnyal jócskán veszít így sem túl izmos vonzerejéből a magasabb összegű kataadó.
A katások zöme 50 ezer forint adót fizetett
Izer Norbert adóügyi államtitkár 2019-ben azt mondta, mindössze 13 ezer katás fizeti a magasabb adót, ami akkor nagyjából a katázók 5 százalékát fedhette le. Hogy azóta változott-e az arány, azt nem tudjuk. 2021 márciusában a NAV lapunknak megküldött adatai szerint több mint 443 ezer kisadózó volt, közülük 335 ezer főállású.
