A Népszavának nyilatkozott Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője, aki azt mondta:
a piaci folyamatokból kiindulva akár 30-40 százalékkal is csökkenhetne a hazai lakossági gázár.
A szakember szerint a hazai lakossági tarifa szintje politikai alapú: ebben az esetben nagyobb súllyal eshetnek latba például a választások, mint a piaci folyamatok.
Továbbra sem ismert az az ár, amit az állami MVM-hez tartozó MFGK fizet a magyar lakossági gázért az oroszoknak, írja a lap, és hozzáteszik azt is: noha egyre csökkenő arányban, de a képlet változatlanul figyelembe veszi az olajtőzsdék alakulását is, ami nem zuhant a gázárhoz hasonló mértékben.
Ebben a helyzetben a lakosságon kívüli kör jár jobban a szabott áron vásárló háztartásokhoz képest.
Az európai tőzsdei gázár az elmúlt egy év alatt szinte harmadára, megawattóránként 28 dollárról 10 dollár közelébe esett. Ennek oka a szakértő szerint a vártnál melegebb idő. A jövőre nézve ugyanakkor már inkább drágulást jósol. Több nagy ipari térség, így Kína vagy az EU gázigénye nőni fog. A kieső szén- vagy épp atomerőműveket ugyanis célszerű gáztüzelésű egységekkel kiváltani, amelyek segítenek a megújulók hullámzó termelésének kiegyenlítésében is.
Áttételesen a globális felmelegedés is növeli a gázigényeket, ugyanis az egyre több klímaberendezés egyre nagyobb mennyiségű áramot igényel a gázzal is üzemelő erőművektől.
Ha az elmúlt hat évet tekintjük, az látszik, hogy a piaci gázár jóval hosszabban volt a rezsicsökkentéssel befagyasztott árnál olcsóbb, mint amikor meghaladta azt. Az extraprofit pedig az államnál csapódik le.
