Joe Biden egy unalmas elnök, de ez nem baj, mert legalább kompetens
- írta a USA Today honlapjára írt véleménycikkében David Rothkopf. És valóban, ha belegondolunk, hogy Donald Trump négyéves elnöksége alatt nagyjából minden napra jutott valamilyen vicces, meghökkentő vagy ijesztő kijelentés, akkor az utóda elnökségének első éve ilyen szempontból tényleg egyhangúnak tűnik.
Azt azonban nem lehet kijelenteni, hogy teljesen eseménytelen lett volna - és akad olyan álláspont is, mely szerint Biden kompetenciája is megkérdőjelezhető. Cikkünkben a teljesség igénye nélkül három fontos területet vizsgálunk.
Koronavírus
Az első és a második járványhullám idején még Donald Trump volt az elnök, aki erősen megkérdőjelezhető módon állt a problémához. 2020 áprilisában például egy sajtótájékoztatón felvetette, vajon kutatni kellene-e, hogy fertőtlenítőszert juttassanak a koronavírusos betegek szervezetébe, ha már külsőleg olyan jól pusztítja a kórokozót. Kijelentése után több, fertőtlenítőt gyártó vállalat is felhívta a figyelmet arra, hogy senki ne tegyen ilyet, később pedig Trump is visszakozott, mondván, ő csak viccelt, ám az eset súlyosságát jelzi, hogy több államban sokan felhívták a mérgezésvédelmi központokat, hogy megkérdezzék, megihatják-e a fertőtlenítőszereket.
Biden már a megválasztása előtt kijelentette, hogy Trumppal ellentétben a járványkezelés során a tudományos szempontokat fogják figyelembe venni, és minél gyorsabban minél több embert oltanak majd be. Elnökségének első hat hónapja alatt sikerült is gördülékennyé tenni a vakcinagyártást és -elosztást, 2021 novemberére pedig az amerikai lakosság 60 százalékát beoltották. Az 5-11 éves korosztály oltását az első között kezdték el a világon, egyes foglalkozásokhoz kötötten bevezették a kötelező oltást, a kört a későbbiekben még bővíthetik. A Biden-adminisztráció ráadásul megfogadta, hogy 2023-ig legalább 1,1 milliárd oltóanyagot adományoz kevésbé tehetős országoknak.
Ez mind szép és jó, de ahogy arra Céline R. Gounder infektológus és epidemiológus felhívta a figyelmet, még nem oldja meg az amerikai egészségügy problémáit. Fel kell építeni a bizalmat az egészségügyi rendszer iránt - például úgy, hogy áldoznak az egészségügyi dolgozók képzésére -, le kell győzni a védőoltásokkal szembeni ellenállást, és azt is meg kell oldani, hogy az emlékeztető oltások eljussanak azokhoz, akik a leginkább veszélyeztetettek, eldugott, vidéki településeken élnek, sőt azok is felvegyék, akik azt gondolták, hogy egy vagy két oltással túl lehetnek az egészen. Gounder szerint a Biden-adminisztrációnak nincs átfogó terve ennek a helyzetnek a megoldására, és a vakcinagyártásban is lehetnek fennakadások - vagyis a koronavírus elleni harcot még egyáltalán nem nyerte meg az elnök.
Gazdaság
Az ünnepek előtti legfontosabb gazdasági kérdés az volt, hogy Bidennek sikerül-e átvernie a szenátuson a Build Back Better (BBB, építsük vissza jobban) nevű, 1900 milliárd dolláros gazdasági csomagját. Első látásra ez nem lehetne gond, hiszen a szenátusban 50 republikánus és 50 demokrata képviselő van, szavazategyenlőség esetén pedig Kamala Harris alelnök szava dönt, ám akad két demokrata képviselő, aki szeret néha külön utakon járni: Kyrsten Sinema arizonai és Joe Manchin nyugat-virginiai szenátor. Debbie Stabenow szenátor december közepén optimistán nyilatkozott: azt mondta, hogy már csak Manchint kell meggyőzni, akinek több javaslatát elfogadták, így akár karácsony előtt megszavazhatják a csomagot.
A BBB tervezete már azelőtt készen volt, hogy Bident beiktatták volna a hivatalába, és számos területet foglal magába:
- Covid-19 mentőcsomag,
- szociális szolgáltatások,
- jóléti intézkedések,
- infrastrukturális beruházások
- és a klímaváltozással kapcsolatos programok.
A BBB elfogadásával bevezetnék az általános, ingyenes óvodai ellátást az 5 év alatti gyerekek számára, de pénzügyi támogatást kapnának azok is, akiknek fizetniük kell gyerekeik oktatásáért. 200 milliárd dollár jutna anyasági és apasági támogatásra, illetve táppénzre. Olyan intézkedések is szerepelnek benne, minthogy 2023-tól nem lehetne többet fizetni a havi inzulinadagért, mint 35 dollár (11 340 forint) - ez most átlagosan 375 dollár, de vannak olyanok is, akiknek havonta ezer dollárt kell kifizetniük. Jutna pénz elektromos kerékpárok vásárlására, valamint arra is, hogy támogassák az alacsony jövedelmű családok élelmiszerhez jutását nyáron, amikor nincs közétkeztetés a gyerekeknek.
Problémát jelent azonban az infláció, amely most 6,8 százalékon áll, és 1982 óta a legnagyobb emelkedést produkálta. A Guardian összeállítása szerint az üzemanyagárak 58,1 százalékkal emelkedtek novemberben, míg a hús, a szárnyasok, a hal és a tojás ára 0,9 százalékkal volt magasabb, mint egy hónappal korábban, de drágultak a használt autók, a bútorok és a ruhák is. Az infláció megfékezése nélkül a Build Back Better megszavazása is csak felemás siker lehetett volna Biden első évének végén, de végül még ennél is rosszabbul alakul a helyzet: egy héttel karácsony előtt ugyanis Manchin bejelentette, hogy "képtelen" beállni a tervezet mögé, annak ellenére, hogy a Fehér Ház szerint pár nappal korábban még úgy tűnt, hogy Manchin is hasonló dolgokat szeretne látni a csomagban. Így egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a Build Back Betterrel.
Külpolitika
Biden elnökségének egyik legfontosabb momentuma már a beiktatását követő fél évvel bekövetkezett, amikor lezárult az amerikai csapatok kivonása Afganisztánból. Az elnök már a kampány során megígérte, hogy hazahívja a katonákat, de elemzők szerint a kivonulás túl sietősre, emiatt koordinálatlanra sikerült. A tálibok villámgyorsan vették át a hatalmat, és nem túlzás úgy fogalmazni, hogy elszabadult a pokol: az Iszlám Állam mellett humanitárius katasztrófa fenyeget, a nők helyzete drasztikusan romlott.
A kivonulás ráadásul az európai kapcsolatokra is rossz hatással volt. Armin Laschet német konzervatív politikus azt mondta, a NATO megalakulása óta nem történt ekkora melléfogás, Milos Zeman cseh elnök pedig gyávaságnak nevezte az akciót. Carl Bildt korábbi svéd miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy amikor Biden hivatalba lépett, túlságosan magas elvárásokat támasztottak vele szemben, az viszont maradandó sebeket okozott, hogy Amerika nem konzultált az európai partnereivel a kivonulásról.
Kapcsolódó
Gyökeresen megváltoztatta a világot 9/11 - a hatása még ma is tart
Az al-Káida terrortámadásai nem csak Amerikát változtatták meg, az arra adott válaszok hatása a világ minden részére kiterjedt.
Az év második felében jött a következő kihívás, amikor Oroszország elkezdte átcsoportosítani csapatait az ukrán határ mellé. A Washington Post arról is írt hírszerzési forrásokra hivatkozva, hogy az oroszok akár már az év elején elindíthatják a katonai offenzívát a nyugati szomszédjuk ellen, bár ennek kicsi az esélye. Biden mindenesetre december elején a nyilvánosság kizárásával folytatott feszült hangulatú online megbeszélést Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Bár sok részlet nem derült ki, annyi tudható, hogy egy esetleges offenzíva esetén az USA nem fog hátradőlni, mint 2014-ben a Krím megszállása idején. Az amerikai elnök a közép-európai NATO-tagállamok számára további "katonai képességeket" ígért, egyúttal megfogadta, hogy jobban bevonja őket a régióval kapcsolatos döntésekbe. Erről és a Putyinnal folytatott megbeszélésről tájékoztatta kilenc ország, köztük Magyarország miniszterelnökét is.
És ha már hazánk: azt előre tudni lehetett, hogy a magyar kormánynak nem lesz olyan baráti viszonya a Biden-kabinettel, mint amilyen Donald Trumppal volt, az azonban mégis feltűnést keltett, hogy Magyarország nem kapott meghívást az amerikai elnök által szervezett úgynevezett demokráciacsúcsra. A név egy kissé megkérdőjelezhető, mivel a 110 meghívott ország kétharmada nevezhető csak valójában szabadnak, az viszont mindenképpen feltűnő, hogy az Európai Unió országai közül egyedül hazánk maradt ki a meghívottak közül. A Magyarországgal együtt az EU fenegyerekének számító Lengyelország például ott volt a december 9-10-ei rendezvényen, igaz, ők Fehéroroszország miatt stratégiailag fontosabb szerepet játszanak.
És mi a helyzet a nagy rivális Kínával? Nos, novemberben Biden Hszi Csin-ping kínai elnökkel is tárgyalt, és noha a megbeszélés egyik célja az lett volna, hogy enyhítsék a két ország közötti feszültséget, ez nem sikerült. Az ok, hogy miközben az Egyesült Államok támogatná Tajvan függetlenedését, Kína szerint ez "játék lenne a tűzzel", és aki a tűzzel játszik - figyelmeztetett Hszi -, az megégeti magát.
