Épp ma harminc éve, hogy 1990. május 23-án megalakult a rendszerváltás utáni első magyar szabadon választott kormány. Ma, vagyis szombaton délelőtt bő félszázan gyűltek össze egy megemlékezésre Antall József sírjánál, az első szabadon választott kormány megalakulásának napra pontosan harmincadik évfordulóján.

A Magyar Hírlap 1990. május 24-i száma. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

Az esemény járvány idején bizonyos értelemben illegálisnak mondható, hiszen a járvány miatt augusztus közepéig hivatalos rendezvény nem tartható az országban.

Ráadásul a sírkert fenntartója, bár eleinte üdvözölte, hogy az Antall-kormány néhány minisztere, államtitkára és körük kilátogat a sírhoz, s ígért hangosítást, áramot, még virágvázát is, három nappal ezelőtt levélben tolatott ki felajánlásából.

Közvetlen családtag nem érkezett a megemlékezésre, se az özvegy, se a két fiúgyermek, megjelent viszont néhány akkori és későbbi miniszter, államtitkár: Jeszenszky Géza, Bod Péter Ákos, Siklós Csaba, Kiss Gyula, Keresztes K. Sándor, Raskó György, Pusztai Erzsébet, Dávid Ibolya; sőt, az egykori MDF-es média két vezéralakjának jelenlétét is nyugtázhattuk, ők: Pálfy G. István és Feledi Péter.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Kakukktojásként regisztráltuk a momentumos Fekete-Győr Andrást és a Bajnai-kormány külügyminiszterét, Balázs Pétert.

A rapid megemlékezést Kajdi József, Antall kormányhivatalának vezetője celebrálta: az ő pár mondata után négy hangfelvételt játszottak be Antall Józseftől, vegyük sorra ezeket.

Antall tán leghíresebb beszéde közvetlenül a parlamenti megválasztása után hangzott el, s a köz nem annak tartalma miatt emlékszik rá (már aki), hanem azért, mert a köztévé nem adta le végig, ugyanis kapcsoltak a BEK-döntőre. A miniszterelnök arról szólt, hogy itt az idő hozzáfogni a jövőnk megépítésének, a magyar nép szorongásainak feloldásához, és hogy ha nem mozgósítjuk erőinket, akkora történelmi esélyt szalasztunk el, amekkorát az évszázad még nem kínált nekünk.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Másfél-két évvel később már arról számolt be a kormányfő, hogy hazánk alkotmányos forradalmat hajtott végre, elkészültek a parlamentáris rend és a piacgazdaság törvényi, intézményi keretei. Ám emellett az emberekben csalódás van, hiszen azt hitték, egyik pillanatról a másikra nő az életszínvonal, pedig "nem úgy van, hogy átmegyünk egy másik országba, mint egy turistaúton"; vannak mellékhatásai a "beadott gyógyszernek és műtéti beavatkozásnak", a keleti tömb szétesése bár politikailag nagyszerű esemény, a gazdaságnak hatalmas piacvesztést jelent.

Nem sokkal 1993-ban bekövetkezett halála előtt, az MDF egyik küldöttgyűlésén arról vallott, hogy:

történész vagyok, nem tagadom le, érdekel az utókor ítélete, nem csak a kortársaké… remélem, nem szégyenletesen vonulunk be a történelembe, hanem olyan kormányként, aki tudta, mit kellene tenni, és tette, amit lehet.

Utolsó nyilatkozatában (melyről leginkább ő sejthette, hogy az utolsó) köszönetet mondott a magyar népnek "a nyugdíjasoktól a nagycsaládosokig mindenkinek", hogy az átalakulást a keserűségek ellenére hittel, a taxis blokádot és néhány egyéb akciót leszámítva a rendet betartva vitték sikerre. Szóval még egyszer a legfontosabb Antall-mondatok egyike: "Igenis köszönettel tartozom Magyarország népének."

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Hogy kitöltsük a fotók közti teret, töriórázzunk egy aprót:

Az 1990-ben felállt kormány mögött hárompárti koalíció állt, vezető ereje a választásokon győztes, a parlamenti mandátumok 42,5 százalékát szerző Magyar Demokrata Fórum volt, mely maga mellé vette a 11,4 százalékos Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári pártot, valamint az 5,4 százalékos Kereszténydemokrata Néppártot.

Fönti archív képünkön a boldog indulás látható, melyet viharos, tragikus évek követtek; ennek két tán legfontosabb, a kabinet átalakítását eredményező eseménye az, hogy:

  • 1991-ben az kisgazdapárt ketté szakadt, miután az akkori pártelnök, Torgyán József vezette brigád kivált a koalícióból; a maradék társaság 36-ok néven működött tovább.
  • A miniszterelnök, Antall József 1993. december 12-én meghalt, az új kormányfő az addigi belügyminiszter, Boross Péter lett a következő év tavaszáig, amikor is az új országgyűlési választásokon az MDF és koalíciós társai súlyos vereséget szenvedtek, s a Magyar Szocialista Párt alakított kormányt a Szabad Demokraták Szövetségével, Horn Gyula vezetésével.
Fotó: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Nézzünk egy névsorolvasást 1990-ből (némelyek különböző időben különböző posztokat töltöttek be).

  • Miniszterelnök: Antall József.
  • Belügyminiszter: Horváth Balázs, majd Boross Péter.
  • Külügyminiszter: Jeszenszky Géza.
  • Pénzügyminiszter: Rabár Ferenc, majd Kupa Mihály, aztán Szabó Iván.
  • Ipari és kereskedelmi miniszter: Bod Péter Ákos, majd Szabó Iván, aztán Latorcai János.
  • Földművelésügyi miniszter: Nagy Ferenc József, majd Gergátz Elemér, utóbb Szabó János.
  • Igazságügy-miniszter: Balsai István.
  • Népjóléti miniszter: Surján László.
  • Művelődési és közoktatási miniszter: Andrásfalvy Bertalan, majd Mádl Ferenc.
  • Munkaügyi miniszter: Győriványi Sándor, majd Kiss Gyula.
  • Honvédelmi miniszter: Für Lajos.
  • Környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Keresztes K. Sándor, majd Gyurkó János.
  • Közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Siklós Csaba, majd Schamschula György.
  • Nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Kádár Béla:
  • A titkosszolgálatokért felelős tárcanélküli miniszter: Boross Péter, majd Gálszécsy András, utóbb Füzessy Tibor.
  • Kárpótlásért felelős tárcanélküli miniszter: Gerbovits Jenő, majd Nagy Ferenc József.
  • Privatizációért felelős tárcanélküli miniszter: Szabó Tamás.
  • Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot vezető tárcanélküli miniszter: Pungor Ernő.
  • Bankügyekért felelős tárcanélküli miniszter: Botos Katalin.
  • Az MTA és a tudománypolitika felügyeletéért felelős tárcanélküli miniszter: Mádl Ferenc.
  • A politikai foglyok szervezeteivel foglalkozó tárcanélküli miniszter: Kiss Gyula.
  • Határon túli magyar ügyekben felelős tárcanélküli miniszter: Horváth Balázs.
  • Az Országgyűléssel való kapcsolattartás és sportfelelős tárcanélküli miniszter: Horváth Balázs.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!