Az ENSZ közleménye szerint izraeli csapatok megsemmisítettek egy palesztin falut kedden Ciszjordániában - írja Guardian. Az akció során senki nem sérült meg, ugyanakkor hetvenhárom ember, köztük negyvenegy gyermek vált hajléktalanná. A rajtaütés az elmúlt évtized legnagyobb pusztítása a környéken. Az érintett Khirbet Humsa falu nagyrészt beduin őslakosok otthona.
Az izraeli katonai járművek által kísért buldózerek és markolók rövid idő alatt pusztították el a nagyrészt sátrakból, kunyhókból álló falut. A közösség mintegy kétharmada vesztette el biztos lakóhelyét, összesen hetvenhat épületet tettek a földdel egyenlővé.
Noha Khirbet Humsa alapvetően palesztin területen található, a település izraeli katonai kiképző terület is egyben, így az itt élők gyakran néznek szembe Izrael által kezdeményezett, épületeik lebontását célzó akciókkal.
"Ez Ciszjordánia egyik legkiszolgáltatottabb közössége" - mondta Yvonne Helle, a terület ENSZ humanitárius koordinátora, aki szerint az agresszív bontásokkal Izrael az otthonaik elhagyására akarják kényszeríteni a palesztinokat, ezzel pedig nemzetközi jogokat sértenek.
A keddi rombolást követően videók is készültek az ingóságaikat összeszedegető beduinokról.
Idén eddig közel hétszáz épületet romboltak le Ciszjordániában, illetve Kelet-Jeruzsálemben, 869 palesztint fosztva meg otthonuktól.
Az izraeli polgári közigazgatóság közlése szerint a mostani akcióban hét, illegálisan felállított sátrat, és nyolc, állatok tárolására használt menedéket bontottak le a Jordán-völgyi katonai gyakorlóterületen. Ezek a számok viszont ellentmondanak az ENSZ, illetve a helyi izraeli emberi jogi csoport, a B'Tselem becsléseinek, melyek szerint összesen hetvenhat épületet, többek között tizennyolc lakósátrat, harmincnál több földműveléssel, állattartással összefüggő helyiséget, tíz illemhelyet, huszonhárom víztárolót, és két napelemet tettek tönkre.
"Palesztina elfoglalásának szándékával Izrael rutinszerűen pusztítja el a helyi lakosok otthonait, birtokait. Egy egész közösség eltörlése viszont nagyon ritka. Úgy tűnik, Izrael kihasználja, hogy mindenki figyelme máshova szegeződik jelen pillanatban" - utalt az amerikai elnökválasztásra Amit Gilutz, a B'Tselem sajtósa.
Az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) csütörtökön a ciszjordániai területen álló palesztin épületek lebontásának azonnali leállítására szólította fel Izraelt, mert ezzel véleménye szerint akadályozza a térséget sújtó konfliktus két államon (Izrael mellett a palesztin államon) alapuló békés megoldásának megvalósulását is. Mint közleményükben írták, a bontás olyan palesztin iskolákat is fenyeget a régióban - szám szerint 52-t -, amelyek működését az Európai Unió és több tagállama is társfinanszírozta. Kijelentették: a tanulás alapvető emberi jog, amelyhez a biztonságos iskolai környezetet védeni és támogatni kell. "Izrael állítsa le minden lakó- és iskolaépület bontását, beleértve az unió által finanszírozott létesítményekét is, különös tekintettel a koronavírus-járvány humanitárius hatásaira" - emelte ki nyilatkozatában az uniós külügyi szolgálat.
Ciszjordánia bizonyos részeinek, vagy akár egészének Izraelhez csatolásáról az 1967-es, hatnapos háború óta folynak a viták. Benjamin Netanyahu 2019-es tavaszi kampányában sok év után újra központi szerepet kapott a terület hovatartozása. 2020. július 1-jén kezdődött volna meg a folyamat, mely során Izrael elcsatolhatja a Ciszjordánia területének mintegy 30 százalékát kitevő, 132 zsidó telepet az ott élő több mint 600 ezer emberrel és a telepeket összekötő úthálózattal együtt. A nagy nemzetközi felháborodás, valamint az amerikai közbenjárás hatására viszont eleinte úgy tűnt, Netanyahu eláll a tervétől. Az Egyesült Arab Emírségekkel kötött, USA által felügyelt augusztusi megállapodásában Izrael ugyan beleegyezett, hogy felhagy a palesztin területek bekebelezésével, Netanyahu nem sokkal később mégis azt nyilatkozta, részéről nincs változás a terület elcsatolási terveit illetően.
Kép: ENSZ
