A KSH 2021. januári adatai szerint hazánk népessége 9 730 772 fő. Ebből Budapesten lakik 1 723 836. Ez a magyar népesség 17,7 százaléka. Mindezt azért fontos az elején rögzíteni, hogy lássuk, mennyire torz, mennyire fővárosközpontú a magyar élsport, az olimpizmus.
Olimpia
E 17,7 százalék ismeretében ugyanis azt közel sem lehet normálisnak nevezni, hogy a 2021-es év legfontosabb sporteseményén, a tokiói olimpián a magyar sportolók
- 55,23 százaléka (172-ből 95) érkezett budapesti egyesületből (24 klub delegált indulót).
- A magyar küldöttség által megszerzett összes, 156 olimpiai pontból 115,15-öt, azaz 73,81 százalékot gyűjtöttek be a fővárosi klubok legjobbjai.
A maradék 26,19 százalékon 29 település 77 sportolója osztozik. A főváros után Győr (10 sportoló, 7,05 százalék), Szeged (5 fő, 4,1 százalék) és Veszprém (4 fő, 3,21 százalék) a három "legsportosabb" település. Ami meglepő, az ország második legnagyobb városa, Debrecen nyolc sportólója közül egy sem szerzett a tokiói olimpián pontot.
A főváros elszívó hatására remek példa, hogy Milák Kristóf nem sokkal az olimpia előtt hagyta ott nevelőegyesületét, és igazolt a Budapesti Honvédba, kizárólag a minden téren jobb feltételeket biztosító nagyegyesület miatt.
Világ- és Európa-bajnokságok
Még sarkosabb a különbség, ha túltekintünk az olimpia két hetén, és a 2021-ben az olimpiai sportágakban lebonyolított összes világ- és Európa-bajnokságot vesszük gorcső alá.
A világbajnokságokon a pontszerző magyar sportolók 92,22 százaléka budapesti egyesület sportolója, ugyanez az arány az Európa-bajnokságokon 75,9 százalék.
Az olimpiai pontszerzők rangsorának első tíz helyezettje közé két vidéki egyesület (Győri Vizisport Egyesület és a Balaton Úszó Klub Veszprém) fért be, míg a vb-k, Eb-k top5-ös rangsorába egy sem.
Persze ezen a durva torzuláson igazából csak az csodálkozik, aki nem ismeri a magyar sport elmúlt 76 évének történelmét. A szocializmus 45 éve alatt a minisztériumi egyesületek kerültek domináns helyzetbe, és ugyan 1998-ban az első Fidesz-kormány levágta a magyar sportot az állami szervekről, ám nem sok minden változott.
Az élsport 2011 óta kiemelt stratégiai ágazat. A soha nem látott mértékű állami támogatás, a szövetségi finanszírozás nemhogy helyzetbe hozta a vidéki nagyvárosok, megyeszékhelyek vezető klubjait, nemhogy javított volna e torz "sportteljesítmény-térképen", inkább ráerősített, így stabilizálódott az 1945 és 1990 közötti erőviszony-állapot.
Ahol a futball esze és szíve találkozik!
Válogatott írások a legjobbaktól.
Minden hónapban legalább 24 kiemelkedő színvonalú tartalom havi 990 forintért. Próbáld ki 490 forintért az első hónapban!
Ahogyan szerzőgárdánk összetétele ígéri, a legkülönfélébb műfajokban, témákban jelennek majd meg szövegek: lesznek elemzések, interjúk, kisprózák, riportok, lesznek hazai és nemzetközi témák, adat- és véleményalapú cikkek egyaránt.
Tartsatok velünk minél többen, hogy együtt alakíthassuk, építhessük az új magyar futballújságot, amely leginkább az írások nívójával és egyediségével akar kitűnni! Fizessetek elő, olvassatok, kövessetek minket, vitatkozzatok velünk, adjatok ötleteket! Várjuk ebbe a közösségbe mindazokat, akiknek a futball csak egy játék, s mindazokat, akiknek a futball több mint egy játék.
