Ezen a héten vált elérhetővé a magyarországi tartalomfogyasztók számára is a Netflix babérjaira törő Disney , így a streaming-háború a Kárpát-medencében is új szereplővel bővült.
A Hófehérkével híressé vált stúdiónak a saját produkciók mellett az utóbbi másfél évtizedben két nagy zászlóshajója is lett: nemcsak a Csillagok háborúja-filmeket gyártó Lucasfilmet vásárolták fel, hanem a képregények világa után a mozivásznat is meghódító szuperhősök, például a csodálatos Pókember, a hatalmas Thor és a hihetetlen Hulk kalandjait kiadó Marvelt is - így az első két trilógia története között tatuini száműzetésbe vonuló, álnév mögé bújó Ben Kenobit (Obi-Wan Kenobi) és a tatuini alvilág fejévé váló Bobba Fettet (Boba Fett könyve) bemutató Star Wars-sorozatok mellett a Marvel filmes univerzumának kiterjesztéseként legyártott szériák is az új streaming-oldalon debütálnak Magyarországon.
A Bosszúállók hőseit és antihőseit felvonultató sorozatok mellett azonban az igazi gyöngyszemek talán azok az antológiasorozatok (egy dokumentumfilm és egy animációs), melyek csak szőrmentén kapcsolódnak a Marvel már-már túlburjánzó hollywoodi világához.
Loki
A villámok skandináv istenének első Thor-filmben bemutatkozó adoptált testvére, a cselszövései miatt hírhedt Loki (Tom Hiddleston) a Bosszúállók: Végjáték időutazásainak egy pontján megkaparint egy eszközt a múltban, és eltűnik - az így keletkező új idősíkban pedig az átverés istene a rajongók legnagyobb örömére túléli a film eseményeit, mivel az időutazással elkerüli, hogy Thanos kitörje a nyakát. A sorozat nézői itt, a szökés pillanataiban kapcsolódhatnak be az eseményekbe.
A Marvel-filmek sokak szerint legszórakoztatóbb mellékszereplője még bele sem jön igazán a párhuzamos univerzumokban való utazgatásba, amikor az idővonalak szentségét és az illetéktelen kalandozásokat felügyelő idővariációs hatóság elfogja, hogy segítsen nekik megállítani az egyik párhuzamos világból származó variánsát, Sylvie-t, Loki női változatát (Sophia Di Martino), akibe a Marvel-filmekből ismert nárcisztikus istenség jól bele is szeret.
Ízelítőnek talán ennyi is elég a jövőre második évaddal is jelentkező sorozatból, amit Hiddleston és Loki rajongói egészen biztosan meg fognak nézni, ha idáig még nem tették volna meg. Az ennél bővebb bemutatásra vágyó olvasók pedig ide kattintva nézhetik meg a Loki első részeiről szóló kritikánkat.
A cselvetés hercege találkozott önmagával, és egymásba szerettek
Önálló sorozatot kapott a Bosszúállók legszórakoztatóbb szereplője, a Loki viszont az egész Marvel-szappanoperától elvette a kedvünket. Honnan jöttek, és hova jutottak a Marvel saját gyártású sorozatai?
WandaVízió
A párhuzamos világok között kalandozó, közben antihősből hőssé váló és önmagába beleszerető Loki sztorija után következzen egy szerelme elvesztésébe beleőrülő nő története. Mondjuk, a főszereplő nem egy egyszerű nő, hanem a káosz mágia mestere, az Amerika Kapitány: A Tél Katonájában bemutatkozó Bosszúálló, Wanda Maximoff (Elizabeth Olsen), és a szerelme sem egy egyszerű férfi, hanem Tony Stark személyi asszisztense, JARVIS, egy android testbe költöztetve.
A történet Thanos legyőzése után pár héttel játszódik, amit későbbi Marvel-filmekben Vízió néven szereplő szuperrobot (Paul Bettany) azért nem él túl, mert Thanos kitépi a homlokából az Elme követ, hogy a Végtelen kesztyűbe tudja rakni.
Szerelme pedig különleges módon gyászolja meg az elvesztését: irányítása alá vesz egy kisvárost a lakóival együtt anélkül, hogy ő is a tudatában lenne a dolognak.
A Doctor Strange az őrület multiverzumában felvezetésének is beillő sorozat első részeiben ezt még kifejezetten oldott hangulatban mutatják be évtizedeken átívelő, klasszikus szituációs komédiákat megidéző, epizódról epizódra változó látványvilággal. Azonban, ahogy az évad második felében a főszereplő fejében létező idill összeomlik, nemcsak a nézőknek jutnak igazi szuperhősfilmekbe illő, CGI-orgiába torkolló harcok, hanem Wanda is megkapja végre a képregényekből ismert nevét, a Skarlát Boszorkányt egy rivális boszorkánytól.
A Sólyom és a Tél Katonája
A harmadik, Marvel-filmek mellékkaraktereit előtérbe helyező sorozat szintén Thanos legyőzése után játszódik, amikor az évtizedekre lefagyasztott eredeti Amerika Kapitány, Steve Rogers visszautazik az időben régi szerelméhez, és a világ megmentése helyett inkább a békés öregkorba torkolló életet választja.
Ekkor lép be a képbe Steve Rogers már ismert, lefagyasztás előtti legjobb barátja, Bucky Barnes (Sebastian Stan) - aki még a világháborúban fogságba került, ahol kimosták az agyát, és Hidra nevű terrorszervezet szolgálatába került Tél Katonája fedőnévvel, majd a második Amerika Kapitány-filmben jó útra tért -, illetve Amerika Kapitány modernkori, szó szerint szárnyas szárnysegédje, Sam Wilson, azaz a Sólyom (Anthony Mackie).
A Thanos legyőzése után fél évvel játszódó történetben mindketten szeretnék megkaparintani a Kapitány vibrániumból készített, törhetetlen pajzsát - és a kapitányi rangot -, de az ebből fakadó konfliktus idővel feloldódik, és Amerika Kapitány két egykori segédje összefog, hogy megállítsák a Zászlóbontók nevű terrorszerevetet.
Közben a robotkarral rendelkező, közel 100 éves, egykor agymosott bérgyilkos, Bucky terápiára jár, hogy feldolgozza a Kapitány elvesztését, Sólyom pedig a szuperkatona-program történetének jár utána.
Ha ez nem lenne elég, akkor a Hidra egykori vezetője, az Amerika Kapitány: Polgárháború főgonosza, Zémó báró (Daniel Brühl) is egy váratlan csavarral a jó oldalra áll, és betársul hozzájuk. Sőt, az egyik epizódban a csípője csavarásával még Tobey Maguire Pókemberének legszebb pillanatait, azaz ikonikus táncmozdulatait is megidézi.
Hogy végül kihez kerül a csillagos, kör alakú pajzs, azt nem lőjük le, de azt igen, hogy az első Amerika Kapitány-mozik kémfilmes hangulatát idéző sorozatból még az is kiderül, hogy nem Steve Rogers volt az első, aki szuperkatona szérumot kapott, és túlélte, hanem egy fekete katona.
Sólyomszem
A Bosszúállók egyetlen, szuperképességek és okospáncél nélküli tagja, Clint Barton (Jeremy Renner) Thanos legyőzése után szögre akasztotta az íját és a nyílvesszőit. Karácsonykor New Yorkba látogat a családjával azzal a céllal, hogy közösen ünnepeljenek, de ha nem íjjal kell lőnie, hanem a családi nyaralás megtervezéséről van szó, akkor a mozifilmek mellékszereplőjéből főhőssé avanzsáló célzómesternek nem sikerül célba találnia.
A Nagy Almában ugyanis nem a családi békét találja meg, hanem egy új családtagot egy fiatal nő személyében, akinek megmentette az életét Ultron robotjainak támadása idején, ezért a nyomdokaiba akar lépni.
Ahogy A Sólyom és a Tél Katonája az újgenerációs Amerika Kapitányt, a Thor: Szerelem és mennydörgés pedig Jane Foster (Natalie Portman) személyében a villámok új istenét vezeti fel, ugyanúgy vezeti fel a Sólyomszem a Clint Barton cseréjeként érkező fiatal hőst, Kate Bishopot (Hailee Steinfeld) - aki szintén mesterien céloz, és igazi nindzsa módjára harcol.
A karácsonyi hallmarkos családi filmek hangulatát és az alvilággal harcoló vak ügyvéd, a Fenegyerek történeteit egyszerre megidéző szériában több korábbi közönségkedvenc is felbukkan, például a Fekete Özvegy húga, a szintén Fekete Özvegynek kiképzett Yelena Belova (Florence Pugh), és a New York-i alvilág netflixes Fenegyerek-sorozatból kölcsönvett vezére, Wilson Fisk (Vincent D'Onofrio) is.
Szóval nemcsak azok adhatnak egy esélyt a sorozatnak, akik már januárban azt várják, hogy újra karácsony legyen, hanem azoknak is, akik alig várják a következő Marvel-filmet, és odavoltak a Netflix Marvel-sorozataiért is.
Bár tény, hogy a New York-i alvilág korántsem olyan kemény a Disney tálalásában, mint a Netflixében.
Ms. Marvel
A szuperhősrajongó hétköznapi tinilányból valódi szuperhőssé változó Kamala Khan (Iman Vellani), a különböző Marvel-univerzumok legelső szuperképességekkel rendelkező muszlim hőse. A sorozat legelső része betekintést enged abba, milyen szigorúak a Marvel új tinihősének szülei, akinek végül titokban kell otthonról kiszöknie a Bosszállók Conra - hogy ne az édesapjával kis és nagy Hulknak összeöltözve, hanem kedvence, Marvel Kapitány bőrébe bújva jelenhessen meg -, ahol az első epizód végén a képességeit is felfedezi.
A sorozat látványvilága a WandaVízióhoz hasonlóan kilóg a filmes univerzum többi produktuma közül, hiszen a folyton skiccelgető Kamala rajzai nemcsak a tanszereiben köszönnek vissza, hanem a kamera képén is - emiatt lehetne a 90-es évek Nickelodeon-rajzfilmjeihez vagy a Nickelodeon animációs szkeccsshow-jához, az Akciócsoport Most! Büdös Búvárját és Olvadt Emberét a magyar közönséggel megismertető KaBlam!-hoz hasonlítani, de nem kell a Marveltől olyan messzire menni, ha példákat keresünk.
A legújabb Pókember-filmek stáblistái (és a Sony-féle Pókember: Irány a Pókverzum!) ugyanis egy az egyben azt a látványvilágot hozzák, amit a Ms. Marvel is, bár ezekben csak elvétve találni olyan pillanatokat, amikor nem egyszerű animációt láthatunk, hanem a kamera által felvett képre került valamilyen extra rajz vagy felirat.
De talán azért is szerencsésebb a Pókember-párhuzam, mert a Pókember: Nincs hazaút végére az egész világ emlékezetéből kitörölt Peter Parker már amúgy is kirepült a gimnáziumból, szóval a 16 évesen megismert Kamala Khant alakító Iman Vellani gyakorlatilag a Tom Holland-féle Hálószövőt cseréli le a hétköznapi gondokkal küzdő tini szuperhős szerepében Marvel mozgóképes világában.
Holdlovag
A jórészt magyaroroszági helyszíneken forgatott, olyan, eddig a Marvel-világból kimaradó sztárok, mint Oscar Isaac és Ethan Hawke főszereplésével készített Holdlovag, az egyetlen az immár sorozatokkal felturbózott Marvel filmes univerzum produktumai közül, amelyik szinte egyáltalán nem kapcsolódik az összes többihez.
A történet Isaac által alakított főhőse a tudathasadással küzdő, londoni múzeumshopban dolgozó Steven Grant, aki egy Mark Spector nevű kegyetlen zsoldossal osztozik a testén (és az elméjén). Bár a Hawke által játszott szektavezérrel és a fejében lévő hangokkal is viaskodó skizofrén antihős története talán önmagában is elég izgalmasan hangzik, tovább csavar a dolgon, hogy az alvástól érthető okokból félő, a lábát éjszakánként az ágyához láncoló Grant/Spector egy egyiptomi istenséggel is osztozkodik a testén.
Így a londoni múzeumot játszó Szépművészeti Múzeum, és a rajongók szerint a Fantasztikus Négyes nemezise, Fátum Doktor által kézivezérelt (a képregényeben hazánkkal szomszédos) Latvéria fővárosát játszó Szentendre mellett az egyiptomi mitológiai értelemben vett alvilágban is kiköthetünk egy ponton.
A történetvezetés a főszereplő bomlott elméjének megfelelően kicsit bonyolult, úgyhogy ez nem az a sorozat, amit csak úgy berakhat az ember a háttérbe, és fél füllel is felfogja, hanem egy olyan alkotás, amelyre folyamatosan oda kell figyelni.
1 Mi lenne, ha…?
A párhuzamos univerzumok elméletét az elsők között a képregények világába ültető Marvel-antológiasorozat kisebb-nagyobb megszakításokkal a 70-es évek óta fut angolul What If…? címen. Ez a képregénysorozat a szuperhősöket olyan párhuzamos univerzumokban mutatta be különálló sztorik formájában, ahol életük egy-egy kulcsmomentuma vagy akár az egész eredettörténetük máshogy alakult. Az egyik számban például Pókember nagybátyja, Ben bácsi nem hal meg, így Peter Parkerből szupersztár lesz Pókemberként ahelyett, hogy a bűnt üldözné.
Ezt a jól bevált receptet viszi tovább az animáció világába az azonos című sorozat (magyarul Mi lenne, ha…?), így egy-egy epizódot külön-külön is megnézhetünk. Van itt minden: zombivá változó kollégáik elől menekülő maszkos igazságosztóktól kezdve, mi lenne, ha Ultron győzött volna, vagy ha a Bosszúállókat egyenként levadászta volna valaki, mielőtt összeálltak volna.
És a megboldogult Chadwick Boseman utolsó marveles jelenése is ebben a Marvel-sorozatban volt: az epizódban, melyben a fiatal T'Challát elrabolják Wakandából, és Peter Quill helyett ő lesz Űrlord A galaxis őrzőiből.
2 Marvel 616
A kiadó fő képregényes univerzumáról elnevezett Marvel 616 című dokusorozat a képregénykészítés világába enged betekintést, szóval ez a sorozat főként azoknak ajánlott, akik a filmes univerzumon túl is elmélyednének a szuperhősök világában. A közel 80 éves kiadó története - melyet több csőd után a saját stúdiójuk által leforgatott, 2008-as, első Vasember mentett meg a sokadik csődtől, és emelt a popkultúra csúcsára, plusz a Disney-istállóba - önmagában legalább olyan izgalmas, mint a leglebilincselőbb képregényes vagy filmes crossover.
Az első részben megismerhetjük a legelső Pókember-film, a hetvenes években készített japán Pókember történetét - aki óriásrobotjával és pókmobiljával sokkal inkább emlékeztet egy Power Rangerre, mint Peter Parkerre. A női képregényalkotók nehezített pályáját bemutató második epizódban pedig Kamala Khan karakterének megalkotásába tekinthetünk bele.
Ami nemcsak azért érdekes, mert Kamala Khan a Marvel első muszlim szuperhőse, hanem azért is mert egy hozzá hasonló gyökerekkel rendelkező képregényes Sana Amanat alkotta meg - így az ő személyében a Marvel első muszlim női képregényesét is tisztelhetjük.
A Kamala Khan-féle Ms. Marvel ráadásul kevesebb mint tíz év alatt jutott el oda, hogy beemeljék a Marvel mozgóképes univerzumába, hiszen a képregények lapjain 2013 augusztusában debütált.
Illetve az 1980-ban megalkotott Vasember 2020 képregény negyvenéves évfordulójára való feltámasztása kapcsán abba is betekintést nyerhetünk, mi az a Marvel-stílus, ahogy Stan Lee, Steve Ditko és Jack Kirby készítették a füzetjeiket.
