Alaposan megszorongatták kedden az amerikai szenátusi igazságügyi bizottsága elé beidézett Mark Zuckerberget és Jack Dorsey-t a Facebook-nak, illetve a Twitternek az elnökválasztás ideje alatti működése miatt.

Mindkét közösségimédium-óriás tulajdonosának volt része hasonló meghallgatásban még október végén, amikor a honatyák arra voltak kíváncsiak, hogy miként fogják megakadályozni oldalaikon az elnökválasztással kapcsolatos dezinformációt. Zuckerbergnek korábban számot kellett adnia a 2016-os szavazás előtti célzott politikai hirdetések feletti engedékenysége miatt is.

A négy évvel ezelőtti helyzethez képest mind ő, mind Dorsey sokkal határozottabb lépésekre szánták el magukat. A Facebook például törölt minden olyan posztot, amely a szavazástól való távolmaradásra ösztönzött, és november 3. előtt egy héttel kitiltott oldalairól minden új politikai hirdetést. A Twitter már 2019-ben globálisan száműzte a politikai hirdetéseket, 2020-ban pedig bevezetett egy olyan rendszert, amely figyelmezteti a felhasználókat a „félrevezető” tartalmakra. Ez utóbbi egyik gyakori áldozata éppen Donald Trump elnök volt már jóval a választások előtt.

Zuckerberg és Dorsey a bizottság előtt éppen ezeket a szigorító intézkedéseiket vették védelmükbe, de egyik párt képviselői sem voltak elégedettek tevékenységükkel.

A republikánusok „cenzúrázással” vádolták őket – Ted Cruz szenátor szerint előítélettel viseltettek a párt híveinek posztjaival szemben - míg a demokraták szerint viszont a két médium lépései a dezinformáció, a gyűlöletbeszéd ellen még messze nem elegendőek – írta az ABC.

hirdetés

Dorsey elmondta, hogy október 27. és november 11. között több mint 300 ezer tweet kapott különleges besorolást, de ezek a választásokkal kapcsolatos posztoknak alig 2,2%-át tették ki. Zuckerberg azt emelte ki, hogy cége több mint 100 olyan hálózatot kapcsolt le, amelyek be akartak avatkozni a szavazásba, és közben létrehozott egy független tényellenőrző csapatot. Hozzátette, hogy választási információs központjukat 140 millióan látogatták meg, és becslése szerint a Facebook több mint 4,5 millió embernek segített a szavazási regisztrációban.

Lindsey Graham, a bizottság republikánus elnöke nem csupán cenzúrával vádolta a legnagyobb közösségi médiumokat, hanem függőség-okozóknak, egyenesen a dohányiparhoz hasonlítva őket.

A meghallgatás egyik legfontosabb pillanata azonban az volt, amikor Graham kijelentette: módosítani kell kommunikációs etikára vonatkozó törvény 230. paragrafusát, amely szerint e cégek nem vonhatók felelősségre a platformjaikon megjelenő posztok tartalmáért.

A szenátor ellenpéldaként említette, hogy egy újságot, vagy televíziós hírműsort be lehet perelni rágalmazásért, hitelrontásért. Richard Blumenthal, connecticuti demokrata szenátor szerint is szükség van a paragrafus erőteljes, célzott reformjára, ugyanakkor közölte: nem óhajt a „beszédrendőrség tagja lenni”. Egyúttal elutasította a republikánusok cenzúravádját.

Zuckerberg és Dorsey egyaránt támogatásukról biztosították az ominózus paragrafus megváltoztatását. A Twitter főnöke szerint e változások középpontjában a posztokat ellenőrző algoritmusoknak kell állniuk. „Olyasmivel állunk szemben, ami lehetetlennek tűnik. Arra kérnek minket, hogy segítsük az egészségesebb beszélgetéseket, miközben azon igyekszünk, hogy a lehető legtöbben részt vehessenek bennük.” – mondta Dorsey.

Zuckerberg megerősítette, hogy itt az ideje frissíteni az internet szabályait a tartalom, a magánszféra és az adatok kiadása terén.

„Nagyon fontos kérdések vannak itt, köztük az, hogy ki a felelős azért, amit az emberek online mondanak. Úgy vélem, egy olyan átlátszó folyamatra van szükség, amelyben az emberek megbíznak. Ez nehéz lesz különösen most, hogy országunk ennyire megosztott, de hiszek abban, hogy ez az egyetlen megközelítésű mód hosszú távon” – tette hozzá a Facebook alapítója.



hirdetés