A kilencvenes években azt hittük, véget ért a kommunizmus. De az ukrajnai háború azt mutatja, hogy a birodalom csak most fog szétesni - mondta Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas fehérorosz író csütörtökön Budapesten.

A 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégével M. Nagy Miklós műfordító, a nő műveinek magyar fordítója és kiadója beszélgetett a nyitóeseményen, ahol az oknyomozó újságíróként is sikeres Alekszijevics hangsúlyozta:

Ami ma Oroszországban történik, azt fasizmusnak tekintem, és diktatúra van hazámban, Fehéroroszországban is. Putyin nélkül már legyőztük volna Lukasenkát, de az orosz elnök támogatásával eddig ez nem sikerülhetett.

A dokumentarista prózájával, illetve a női látásmód a történelem témakörébe emelésével világhírűvé vált, hetvennégy éves Szvetlana Alekszijevics - akinek az este folyamán a Budapest Nagydíjat is átadták - felidézte, hogy a második világháború után gyerekként számos beszélgetés szem- és fültanúja volt a falujában élő nőkkel, akik a megélt borzalmak és fájdalmak ellenére mégis szeretettel tudtak beszélni az életükről, illetve gyerekeikről.

Később, már újságíróként, az egyetem elvégzése után értettem meg ezeknek a nőknek a csodálatos bátorságát. A nők történetei, elbeszélései addig hiányoztak a történelemből és az irodalomból is, hiszen mindenütt a férfiak nézete uralkodott. A nők másként látták a részleteket: a háborúból nemcsak az emberek, hanem az állatok és a növények szenvedéseire is emlékeztek.

A halott férjéről beszélő asszony olyan egyszerű, pontos szavakat használt, ahogy az Shakespeare vagy Dosztojevszkij műveiben olvasható

- mondta.

Szigetváry Zsolt / MTI Karácsony Gergely fõpolgármester és Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének elnöke átadja a Budapest Nagydíjat Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas belorusz írónak, oknyomozó újságírónak, a fesztivál díszvendégének.

A fehérorosz írónőnek, aki 2015-ben vehette át az irodalmi Nobel-díjat, kétszer - 2000-ben és 2020-ban - is el kellett hagynia hazáját, így jelenleg Németországban él.

Az eseményen ennek okáról is beszélt - elmondta, hogy Lukasenka elnök azért a félelemért bünteti népét, amelyet két évvel ezelőtt, a rezsimje elleni tüntetések idején át kellett élnie.

Engem megfigyeltek, félő volt, hogy elvisznek, de az európai uniós országok diplomatái a védelmemre siettek, vigyáztak rám. Egy reggel mégis távoznom kellett, és bár 50 ezer embert letartóztattak, tíz-tizenöt éves börtönbüntetésekre ítélték őket, az ellenállás nem szűnt meg Fehéroroszországban. Nemrég diákok siklattak ki egy Ukrajnába hadieszközöket szállító vonatot

- tette hozzá.

Az 1948-ban, Ukrajnában született, de Fehéroroszországban felnőtt írónő dokumentarista műveiben a XX. századi szovjet és poszt-szovjet történelem olyan traumatikus eseményeit dolgozza fel, mint a második világháború, az afganisztáni háború, a Szovjetunió felbomlása vagy épp a csernobili atomkatasztrófa - Az utópia hangjai címmel született ötkötetes regényciklusát aprólékos kutatómunka, valamint túlélők és szemtanúk százaival folytatott beszélgetések alapján írta meg.

Kötetei több mint ötven nyelven és országban jelentek meg , ezek pedig világszerte filmek, színdarabok és rádiójátékok egész sorát ihlették: Csernobili ima című dokumentumregénye fontos forrásául szolgált például a HBO 2019-es sikersorozatának, a Csernobilnak. Magyarul eddig nyolc kötete jelent meg, köztük a Csernobili ima és az Elhordott múltjaink.

Szvetlana Alekszijevics februárban a világ több mint ezer írójának egyikeként levélben fejezte ki szolidaritásár Ukrajnával és ítélte el az orosz inváziót, egyben a vérontás azonnali befejezésére szólítottak fel.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!