Ha egy költségvetést háromszor-négyszer átírnak, és utána is bármi megtörténhet, ahhoz nem lehet alkalmazkodni - mondja a közgazdász, aki szerint a kiszámíthatatlanság a gazdaságban is teljhatalomra törekvő orbáni politika következménye.
Október elején a kormány 5,2%-ra emelte a GDP-hez viszonyított idei hiánycélt, ami 1,3%-kal magasabb az eredetileg tervezettnél. Ez azt jelenti, hogy 1100 milliárd forinttal nagyobb lehet a hiány a korábban vártnál. Elúszott az eredetileg 4%-ra, majd 1,5%-ra tervezett gazdasági növekedés is, Nagy Márton a legutóbb már arról beszélt, hogy a kormány célja éves szinten a recesszió elkerülése.
Hogyan él az ország egy folyamatosan újratervezett költségvetéssel? Mi okoz ekkora bizonytalanságot? És ki fizeti meg ennek az árát? Erről beszélgettünk Petschnig Mária Zita közgazdásszal.
- Volt egyáltalán realitása annak, hogy az idei büdzsé teljesül?
– Amikor az idei költségvetést 2022 májusában benyújtották, olyan feltételezésekkel éltek, amivel senki az égvilágon nem értett egyet. Például, hogy
A Költségvetési Tanács nem mondta azt, hogy ezek teljesen irreálisak. Ugyanis, ha ezt mondta volna, vissza kellett volna dobni a költségvetést, hiszen a Költségvetési Tanácsnak az a dolga, eldöntse, hogy egy adott költségvetés fenntartható, teljesíthető, reális-e vagy sem. Így csak annyit mondott, hogy amennyiben ezek a feltételezések teljesülnek, akkor teljesíthető lesz a 2023-as évre szóló költségvetés.
– De hát látszott, hogy nem teljesíthető...
– Nem mondtak véleményt, mert azt, hogy kockázat van, azt mindig mondja a Költségvetési Tanács. Ez a költségvetés 4 százalékos növekedéssel számolt, 5,2 százalékos inflációval, és azzal, hogy a beruházások is nőnek, a fogyasztás is nő. Hogy itt egy teljesen normális év lesz 2023-ban. Csak pont ez nem látszott kirajzolódni 2022 végén. Ekkor már a Pénzügyminisztérium más táblázatokat mutatott, hogy hogyan fog változni a költségvetési helyzet.
Ehhez csak egy nagyon rövid megjegyzést tennék. Varga Mihály az elmúlt évben végig arról beszélt, hogy szigorú költségvetési politika kell, és 3,5 százalékra kell levinni az államháztartás hiányát. Ez az uniós elszámolás szerinti eredményszemléletű deficit a bruttó hazai termékhez viszonyítva. Mindezek után jön egy kormányülés, és utána azt mondják, hogy 3,9.
– Mi lett ezután a költségvetéssel?
– Nyilván olyan nem lehetett, hogy semmiféle költségvetést nem mutatnak be, ezt a botrányt nem akarták felvállalni. Végül februárban előálltak egy költségvetéssel, amely nagyjából ezeket a fő számokat tartalmazta, de valamennyi növekedési belső tényezőnél már alacsonyabb értékeket vett, tehát a beruházások visszaesésével számoltak, és a háztartások fogyasztási kiadásainál 0,1 százalékpontos csökkenéssel. Így fogadta el a parlament március végén, ez volt a második átalakítás. Néhány nappal később a Statisztikai Hivatal bemutatott egy jelentést Brüsszelnek, amiben a parlament által elfogadotthoz képest már 430 milliárddal nagyobb kamatszolgálat van. Ez nagyon sok. Ez nem egy kis piti tétel, hanem azt jelenti, hogy
– De ragaszkodtak hozzá?
– Mindaddig azt mondták, hogy teljesíthető a deficitcél, amíg ki nem derült, hogy a második negyedévben a recesszió még mélyebb volt, mint az első negyedévben. Azok a remények teljesen elszálltak, hogy itt 1,5 százalékos növekedés lesz, de akkor azt mondták még, hogy majd meglátjuk, hogyan alakul a harmadik negyedév.
– Aztán jött az október elején bejelentett negyedik verzió. Beszélhetünk ilyen körülmények között költségvetési fegyelemről?
– Miután a parlament elfogadta március végén a módosított költségvetést, jelentős átcsoportosítások voltak. Például áprilisban a Gyermek-, Ifjúsági és Családpolitikai Programból - ami egy 60 milliárdos keret, - 5,1 milliárdot átcsoportosítottak Rogán minisztériumához, kiemelt nemzetközi sporteseményekre és állami rendezvényekre. Nyilván kellett az atlétikai világbajnokságra, meg gondolom augusztus 20-i állami rendezvényre is pénz, tehát innen akkor elvettek. De augusztus 31-én is történt egy 120 milliárd forintos újraosztás, átcsoportosítás, és van egy rezsivédelmi alap, amiből szintén kivettek, és például haderőfejlesztésre fordították, aminek ugye nincs sok köze a rezsivédelemhez. Tehát ezzel csak azt akarom mondani, hogy
Vagyis a parlamenti demokráciának, ahol a hatalom legfőbb képviselője maga a parlament, semmiféle ellenőrző szerepe nincs. Már azt is törvénybe iktatták, hogy a kormánynak utólag sem kell tájékoztatnia a parlamentet ezekről a meghozott döntésekről.
– Hol van itt a kiszámíthatóság?
– Állandóan hangoztatja még most is Varga Mihály, hogy milyen jó, hogy előre hozott költségvetéssel dolgoznak, mert a költségvetés hatályba lépése előtt már fél évvel mind a vállalkozók, mind a háztartások tudják, hogy mire készülhetnek. De ha egy költségvetést háromszor-négyszer átírnak, és utána is bármi megtörténhet, ahhoz nem lehet alkalmazkodni.
noha mi nem vagyunk annyira benne a háborúban, mint mondjuk a balti országok, és ott nincsenek ilyen vészhelyzeti előírások.
– Min csúszott meg ennyire a költségvetés?
– A bevételek 21 százalékkal nőttek, a kiadások csak 20 százalékkal. Ebből első ránézésre az következik, hogyegy gyorsabb bevételnövekedéssel a deficit rendben lehet. Viszont az elfogadott költségvetési tervben a bevételeknek 22 százalékkal kellett volna nőni, a kiadásoknak meg 15 százalékkal. 4 százalékpontos különbség kellett volna ahhoz, hogy a 3,9 százalékos deficit tartható legyen.
Nem csoda, hogy a fogyasztási adóknál ilyen visszaesés van, mert az első félévben a fogyasztás, a háztartások fogyasztási kiadása 96,4%-os volt.
Itt van ez a 4 százalékos visszaesés, holott a legutolsó költségvetés-átalakításnál is csak 0,1 százalékos esést prognosztizáltak. Ha a fogyasztás visszaesik, akkor persze, hogy nem jönnek be azok az áfa- és fogyasztási adó-bevételek sem, amik egyébként a legnagyobb súllyal szerepelnek a költségvetés bevételeiben. Nagyon nagy problémák vannak a jövedéki adóknál is, ott csak 5 százalékos növekedés van, pedig voltak jövedéki adó emelések és jövedéki adó kiterjesztések, nem beszélve arról, hogy az üzemanyagok azért tavaly még hatósági árasak voltak, idén viszont már nem. Tehát a jövedéki adók nőhettek volna nagyobb mértékben.
– Mitől eshetett ez ennyire vissza?
– Fennáll a gyanú, hogy itt azért csalások is vannak. A vállalkozók szemével nézve a dolgot, amikor nagyon-nagyon kellene nekem a jövedelem, mert az előző években nem volt, akkor megpróbálok valamit csinálni. Nem zárom ki azt, hogy itt újra áfa csalásnak voltunk a tanúi, lehet, hogy ez is belejátszott.
Ezek nem jönnek. Ezek a források az uniós programokra fordított kiadásoknak a felét fedeznék.
– Tehát a bevételek elmaradtak a tervezettől. A kiadásokat ehhez hozzáigazították valamennyire?
– Nézzük a rezsitámogatást, ami tavaly még ebben az időben nem volt, mert csak augusztustól jött be. Itt a legnagyobb a növekedés. A második legnagyobb növekedés az az állami vagyonnal kapcsolatos kiadás. Ezek a kiadások 88 százalékkal nőttek, 851 milliárdot tesznek ki.
És szintén ilyen politikai érdeket követő kifizetés, aminél nagy emelkedés van, 52 százalékos, az a Bethlen Gábor Alap. Innen finanszírozzák a határon túli magyarok kulturális oktatási, hitéleti, meg egyéb szükségleteit, ide lehet pályázatokat beadni, persze egyházi pályázatokat is. Ugyanakkor például a Nemzeti Kulturális Alapnál, ami a magyar kultúra finanszírozására van, 56%-kal kisebb a kifizetés, mint 2022-ben volt. Emellett magas volt a közlekedési támogatás is, ez 29 százalékkal növekedett, mert magas az üzemanyagár. És a nyugellátásra is 22%-kal többet kellett kifizetni az első félévben. Ebben benne van a 15 százalékos nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj. És van még egy nagyon fontos kiadási többlet: a kamatkiadás. A nettó kamatok 56 százalékkal emelkedtek 2023-hoz képest, ami a magasabb adósságállomány és a magasabb kamatszint következménye.
– Ez jócskán magasabb kiadási oldalt jelenthet.
– Ez még korántsem a vége, mert további állami vásárlás is van kilátásban, a Budapest Airport. Erről Nagy Márton azt mondta, hogy nemzetstratégiai cél, folynak is a tárgyalások. Persze valószínű, hogy hitelből fogjuk megvenni, másból nem tudnánk.
Hogy ez mennyibe fog kerülni, egyelőre nem tudjuk. 4,44 milliárd euró volt korábban, tehát olyan 1700 milliárd forint. Hát persze, hogy nagyvonalúskodni lehet.
Így aztán a kamatkiadások egész biztosan megnőnek, mert további hiteleket kell majd felvenni.
– Hogyan bírja ezt a lakosság?
– Miközben ilyen drámai tehát a helyzet a költségvetésben, a Pénzügyminisztérium kiadott egy értékelést, és abban azt írja, hogy a háborúk ellenére, meg a szankciók ellenére mi azért tartjuk a legfontosabb prioritásokat, a munkahelyek védelmét, a családok védelmét és a nyugdíjasok védelmét, tehát a három védelmi célt. Én ezt megnéztem. A munkahelyvédelem, mint prioritás az körülbelül úgy néz ki, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadásai 12 százalékkal nőttek, tehát jóval infláció alatt, mert az infláció az 23 százalékos volt. Ezen belül a munkahelymegtartásra nem ment semmi, tehát nulla forint. A start munkaprogramnál, amiből a közmunkákat fizetik, szintén csökkentek a kifizetések 14%-kal, tehát ez a tétel nominálisan is kisebb, nemhogy reálértékben. A családvédelem az úgy néz ki, hogy a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Alap 5%-kal többet fizetett ki, tehát nominálisan nőtt, de 23 százalékos infláció mellett ez semmi. A családtámogatásokra 3%-kal, a szociális támogatásokra 6%-kal többet fizettek, a rokkantsági támogatásokra, gyerekgondozási támogatásokra 13-13 százalékkal.
Azt, hogy kiemelt költségvetési prioritás lenne a családvédelem, a számok egyáltalán nem igazolják vissza. Ami a nyugdíjak védelmét illeti,
– Annyi számról esett szó, beszéljünk az emberi dimenzióról. Itt van a bizalom kérdése. Amit itt elmondott, mind-mind csökkenthetik a lakosság vagy a külföld bizalmát. Ez a folyamatos bizalomvesztés is forintosítható?
– Ez a bizalomvesztés például oda vezet, ahol ma tartunk, hogy egyrészt uniós pénzek nincsenek, és nem is lesznek megítélésem szerint. Egy évig egészen biztos nem lesznek, vagy másfél évig. Orbán persze arra játszik, hogy jövőre lesznek az uniós választások, és akkor majd egy számára kedvezőbb összetételű Európai Parlament áll fel, amely kérni majd számon rajta azt a bizonyos 27 pontot, amelyet lefektettek, és könnyebben fogunk hozzájutni pénzekhez. Tehát Orbán erre számít, ez a politikai prognózisa, ami nem biztos, hogy bejön, mert a szélsőjobboldal nagyon sok országban megerősödött, ám amikor választani kell, egyáltalán nem biztos, hogy a választópolgárok ezeket fogják preferálni. Egész más szavazatot leadni, és megint más csak a közvélemény-kutatóknak azt mondani, hogy én ezt támogatom. Másrészt pedig ő nem lesz ezen a szemétdombon kiskakas. Elsősorban azért nem, mert szemben áll az Európai Unió szélsőjobboldali táborával az orosz háború megítélését illetően.
még akkor sem, ha a második félévben az unió elnökségét mi töltjük be. Emellett még ott van a nyugati tőke bizalomvesztése, a nyugati tőke nem jön Magyarországra. És akkor mi jön? Akkor kell a keleti tőke!
Győrffy Dóra számításai szerint eddig 1300-1500 milliárdos támogatást kaptak, ami soha nem fog megtérülni. De fel kell tenni a kérdést, hogy most itt kiket finanszírozunk? A Fülöp-szigeti munkásokat finanszírozzuk, miközben a magyar környezetet tönkretesszük, a magyar vízkészletet tönkretesszük, miközben ehhez elektromos energia kell, az elektromos energiát pedig három új gáz alapú erőműnek a felállításával fogjuk előállítani, amely gáz csak orosz gáz lesz. És ugye az egyik ilyen gázerőmű az a mátrai, ahol nincs is gázvezeték, tehát oda még azt is ki kell építeni. És akkor a slusszpoén az, hogy a szabály az, hogy az eladott akkumulátorokat, miután megtették a maguk szolgálatát és kiégtek, nekünk kell visszavenni, nekünk kell eltemetni. Erre mondja Győrffy Dóra, hogy Magyarország egy akkutemető lesz. Na most,
A fűtőanyag tárolásra olyan mértékű beruházás kell, amit egyelőre nem is tudnak átlátni, mibe fog kerülni, mindenki tiltakozik ellene, ráadásul a lebomlás ott 300 ezer év! Tehát a bizalomhiányból következik mindez, és emiatt teljes mértékben megyünk egy zsákutcás fejlődés felé, aminek két eleme van. A reál ág az akkumulátor. Erre teszünk mindent, monokulturális fejlesztés. A monetáris oldala pedig az eladósodás felpörgése. Ez ugyanaz, mint az előző rendszer, ami szintén zsákutcás volt, és adósságnövekedéssel párosult. Az a különbség, hogy akkor a társadalom többsége valamit kapott a hitelekből. Most viszont ugyanennek a „haszna” a NER lovagokra koncentrálódik.
