Miközben Hszi Csin-ping budapesti látogatásával hazánk szorosabbra fűzte kapcsolatát az ázsiai nagyhatalommal, a nyugati országokat aggasztják annak technológiai törekvései. A hidegháború új terepe az AI-fejlesztés, Kína legfőbb ellenfele pedig az USA.
A nyugati féltekét először akkor rázta ki a hideg Kína mesterséges intelligencia fejlesztései kapcsán, amikor a helyi kormányzat 2014-ben kihirdette a nemzeti szintű társadalmi kreditrendszer felépítését. Ennek célja elvileg az lenne, hogy javítsa a közerkölcsöt és ösztönözze a kívánatos viselkedést – csakhogy mindezt a Kínai Kommunista Párt értékrendje határozza meg.
A rendszer az AI-adatfeldolgozást arra használja, hogy folyamatosan megfigyelje és elemezze állampolgárai viselkedését. Azok, akik nem felelnek meg az állampárt normáinak, különböző hátrányokat szenvednek el a jól viselkedő társaikhoz képest. Nehezebben kapnak például hitelt vagy állást, korlátozzák az utazási lehetőségeiket és internet-hozzáférésüket, illetve fokozatosan kirekesztik őket a társadalomból.
Úgy tudni, a kínai kormány 2030-ra kötelezővé teheti, hogy minden állampolgár és vállalkozás részt vegyen a társadalmi kreditrendszerben, amelynek óriási mennyiségű adatát mesterséges intelligencia modellekkel gyűjtik és elemzik.
