Negyven éve nem volt ilyen katonai feszültség Kína és Tajvan között - mondta Csiu Kuo-Cseng tajvani védelmi miniszter, aki a BBC News híradása szerint arra is figyelmeztetett, hogy Kína 2025-ig képes lesz teljes körű invázióra a szigeten. Mindezeket az után mondta, hogy Kína rekordszámú katonai repülőgépet küldött Tajvan légvédelmi övezetébe négy egymást követő napon át.
A védelmi miniszter azt monta, Kína most rendelkezik a megfelelő kapacitással, de nem fog egyszerűen háborúba kezdeni, mert a nagyhatalomnak sok más szempontot is mérlegelnie kell.
Elemzők közben arra figyelmeztettek, hogy Pekinget vélhetően egyre jobban aggasztja a tajvani kormány függetlenedési törekvése, és el akarják riasztani őket attól, hogy az ország vezetése ebbe az irányba mozduljon el. Tajvan számos nyugati szövetségese szintén aggodalmát fejezte ki Kína közelmúltbeli nyílt katonai erődemonstrációi miatt.
Joe Biden amerikai elnök ezzel együtt azt mondta: kínai hivatali partnere, Hszi Csin-Ping elnök elkötelezett a tajvani megállapodás betartásában. Biden ezzel a Peking és Washington között régóta fennálló egyezségre utalt, amely szerint az Egyesült Államok nem ismeri el Tajvant Kínától független entitásként. A megállapodás ugyanakkor lehetővé teszi Washington számára, hogy nem hivatalos kapcsolatot tartson fenn Tajvannal. Az USA fegyvereket ad el Tajvannak a washingtoni-tajvani kapcsolatokról szóló törvény részeként, amely kimondja, hogy az USA-nak segítenie kell Tajvan védekezését.
A megállapodás, amelyre Biden és Hszi Csin-Ping elnök hivatkozott, a kínai-amerikai kapcsolatok kulcsfontosságú eleme. Mint ismert, Tajvan szuverén államnak tekinti magát, Peking azonban szakadár tartománynak tekinti a szigetországot. Tajvan akkor szakadt el a szárazföldi Kínától, amikor a kommunisták 1949-ben átvették a hatalmat az országban.
