2013-ban épültek a hatalmas kapuk a mélygarázzsal és a látogatóközponttal együtt. Korábban a tűzoltók tesztelték nagynyomású vízsugárral.
Szombaton tetőzhet a Duna Budapestnél, emiatt a napokban már be is húzták az Országház árvízvédelmi kapuit. Horváth Gábor, az Országgyűlés Hivatalának gépész művezetője részletesen bemutatta a kapuk működését az intézmény Instagram-oldalára feltöltött videóban.
– mondta Horváth, aki a kapuk felépítéséről és működéséről beszélt. Az elsődleges kapu 8,5 méter hosszú és 3,5 méter magas, míg a másodlagos kapu 5,5 méter hosszú és ugyanolyan magas. Mindkettő célja ugyanaz: a víz betörésének megakadályozása az épületbe.
A kapuk különlegessége, hogy kézi erővel húzzák be, amikor szükséges, majd csörlővel és görgők segítségével rögzítik őket.
– mondta Horváth. A szerkezetek 140 milliméteres gerendákból és 6 milliméteres acéllemezekből készültek, amiket gumitömítésekkel erősítenek meg. A kapukat 24 nagy teljesítményű csavarral szorítják a tömítéshez, ami a víz behatolását akadályozza meg.
„Több tonnás nyomást okoznak ezek a csavarok egyesével, és ez annyira nekifeszül ennek a guminak, hogy nem tud átjönni rajta a folyadék, jelen esetben a Dunának a vize” – részletezte a gépész művezető.
Bár a kapukat még nem tesztelték éles helyzetben, a tűzoltók nagy nyomású fecskendőivel már kipróbálták a rendszert, amely „nem mutatott semmiféle szivárgást”.
A másodlagos kapu egy további biztonsági réteg, amely a fő védelmi vonal meghibásodása esetén lép működésbe. Ez egy alumínium szerkezet, amelyet szükség esetén könnyen össze lehet szerelni, és akár 2,4 méter magasra is fel lehet építeni. Horváth hozzátette, hogy ha mégis valamilyen vízszivárgás történne, szivattyúkat is telepítenek, amelyek eltávolítják a vizet.
A következő napokban a Duna tetőzése tesztelheti az Országház árvízvédelmi kapuit, amelyeket először vethetnek be éles helyzetben.
A kapuk működéséről készült videót itt lehet megnézni:
