Minden kornak megvan a maga férfiideálja. Volt idő, amikor az asszonyok a lágyszívű Werther-tipust favorizálták, máskor a verekedős, csontos, inas D'Artagnan lovagoknak adták a pálmát. Egyszer a gladiátor-szépségű férfi volt uralmon, máskor a sima, hideg, vékonycsontú, széllesvállu angolszász, a marcona bajuszu, pofaszakállas katona-tipus és legutóbb a sportfiuknak az a csoportja, amit "sofőrtípus" néven ismerünk.

- vezeti fel képekkel teli írását a két világháború közti magyar kulturális világ egyik központi folyóirata, a színpadon és a mozivásznon történő újdonságokra nyitott Színházi Élet (1931/19.), ami tizenegy művésznő néha karikatúraként megjelenő véleményét mutatja be. Nézzük is őket sorban!

A sorozat a hivatását tekintve kakukktojás szobrász-keramikussal, Zilzer Hajnalkával indul, aki Berlin egyik első nőgyógyászát választotta, a szocializmus későbbi ünnepelt művészettörténésze, Ölmacher Anna pedig nem létezik, illetve nem létezhet tökéletes férfi:

A

művei helyett naplójával ismertté vált Őrgróf Pallavicini Györgyné ennél még tovább ment:

Gombos Lili (Gombos Székely Lilly) és Szántó Vera sem volt jobb véleménnyel a témában, előbbi azonban megpróbált kitérni a kérdés elől:

Nálam az igazi eszményi férfi tuljadonképpen az, aki portréját megrendeli.

A modernizmus inspirálta Markos Böske és

Mallász Gitta véleménye és műve jóval hosszabb és érettebb a korábban nyilatkozókénál, Markos azonban a humorát is megcsillogtatva térdig gázolt a magukat még a XXI. században is makacsul tartó sztereotípiák közt:

Porter Paula és Dabis Rózsi véleménye távolabb már nem is lehetett volna a humortól, a korábban általunk is bemutatott Fejérváry Erzsi pedig férjét, Körmendi Frim Jenőt mintázta meg, képe alá pedig csak ennyit írt:

Szerkesztő úr kíváncsi kérdésére íme a válasz!

Az utolsó három művésznő sem épp határtalan optimizmusáról tett tanúbizonyságot:

Marsovszkyné Szirmai Ili, Hauswirth Magda, és Szepesiné Hrabovszky Viola szerint sincs olyan férfi, akiben minden ideális tulajdonság egyesülne, így a fantázia határain belül nem is létezhetnek - vagy ha mégis, akkor egyetlen próféta bőrében.

Sajtótörténet

Hosszú ideje futó

Sajtótörténet sorozatunkban a XIX. és XX. századi magyar lapok legérdekesebb, vagy épp legszürreálisabb híreit és cikkeit mutatjuk be: korábban a tízes évek fővárosi emberének bevándorlókhoz való viszonyát, Karinthy Frigyes sokakat megtévesztő, világbékét hozó Hitlert ígérő lapszemléjét, a költözni nem kívánó, így repülőre ültetett magyar fecskéket, biciklisek iránti századfordulós ellenszenvet, egy tetőn bezuhanó repülő tehenet, illetve a Kádár-kor Krisztus feltámadása és Gagarin repülése közt kapcsolatot teremtő gondolatát is bemutattuk.


❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!