A wifi története messzebbre nyúlik, mint gondolnánk. A vezeték nélküli kommunikációról már Nikola Tesla is alkotott teóriákat 1929-ben, aki már akkor megjósolta, hogy az emberek egy napon vezetékek nélkül kommunikálhatnak majd egymással olyan eszközökön keresztül, melyek elférnek a zsebeikben. Fontos momentum volt még, mikor Hedy Lamarr színésznő és George Antheil zeneszerző 1941-ben megalkotta és levédette a szórt spektrumú adatátvitel (Frequency Hopping Spread Spectrum, FHSS), ötletét, amit akkoriban csak a haditengerészet használt, később pedig a wifi alapja lett.
Szabványról szabványra
1999-ben megalakult a Wi-Fi szabványért felelő Wi-Fi Alliance, ebben az időben jelentek meg az első vezeték nélküli routerek is. A legelső Wi-Fi szabvány még az 1997-es 802.11 volt, ami 2.4 GHz-es frekvencián tudott csak működni, és beltérben 20 méteres körben 2 Mbit/s wifi sávszélességet biztosított. Utána rá két évre érkezett a 802.11a szabvány, ami 5 GHz-en működve 23 Mbit-es vezeték nélküli internetet tudott szolgáltatni 35 méteres körben.
Persze ekkor még igencsak lassú internetezésre volt lehetőség. A következő években a különböző szabványok és generációk mind más problémát orvosoltak, a kétezres években sikerült már egy olyan szabványhoz eljutni, ami ugyan még nem volt rendkívül gyors, de legalább a falak leárnyékolását megoldotta. Az újabb generációk rendre hatékonyabb, gyorsabb adatátvitelt, ezzel együtt hatékonyabb spektrumfelhasználást hoztak. 2007-ben a wifi már kellően kényelmes és gyors kommunikációt biztosított, így elterjedt az otthonokban.
A nagy ugrás a 2009-ben debütáló 802.11n wifi szabvánnyal jött, ami már közel kétszer akkora hatókörben képes volt 74 Mbit-es wifi adására. Végül 2013-ban debütált az 5 GHz-en üzemelő 802.11ac szabvány, ami 140 méteres körben minimum 500, maximum 1300 Mbit/s sebességű vezeték nélküli netre képes.
2013-ban a Wi-Fi 5 bevezetésével pedig az is lehetővé vált, hogy egyszerre több eszköz esetén is megfelelő minőségű hálózat legyen az otthonokban, 5,8 GHz-es sebességgel. A 2019-ben bemutatkozó Wi-Fi 6 pedig már kifejezetten az IoT (Dolgok Internete) hívta életre, és az az igény, az otthonok is elkezdtek okosodni, minden korábbinál több olyan eszközt használunk, aminek szüksége van a kapcsolatra: nagy sávszélességet igénylő alkalmazások, eszközök egyidejű kiszolgálása, azaz nagy sebességet biztosítson akkor is, ha sokan használják egyidőben.
A szabványok elnevezésével kapcsolatban érdemes tudni, hogy a 802.11b, 802.11a és 802.11g utólag, nem hivatalosan kapta meg a Wi-Fi 1, 2 és 3 megjelölést. A Wi-Fi Alliance 2018-ban jelentette be, hogy az egyértelműség kedvéért a következő szabvány (a Wi-Fi 6) már egyszerűbb számozással jön. A verziószámok egyértelműbben jelzik azt is, hogy melyik a legmodernebb és leggyorsabb sebességet nyújtó kapcsolat.
Mit hoz a jövő?
Ugyan a vezeték nélküli kommunikációs szabványok terén főleg az 5G-t övezi nagy érdeklődés, de közben a wifi sem áll meg. Már körvonalazódik, hogy mit hozhat majd a Wi-Fi 7. Az Intel 2020 végén mesélt arról egy konferencián, hogy milyen mérföldköveket hozhat el a 802.11be, vagyis a Wi-Fi 7.
A jelenleg még csak a kidolgozási fázis elején járó új szabvány valamikor 2024 tavaszára ölthet végleges formát, a végleges specifikáció publikálására előreláthatóan még három évet kell várni.
Egyelőre annyit tudni, hogy a Wi-Fi 7 a maximális 160 MHz helyett 320 MHz-es csatornaszélességet, valamint 8 helyett 16 párhuzamos adatfolyamot kínál majd. Így az új szabvány által biztosított teoretikus max sávszélesség a mostani 9,6 Gbps-ről 46,1 Gbps-re nőhet. A szabványalkotók célja, hogy a Wi-Fi 7-et támogató eszközökkel sikerüljön elérni az akár a 10-3030 Gbps kapcsolati sebességet.
A Wi-Fi 7 előfutára a Wi-Fi 6, ami lehetővé teszi a Wi-Fi6 rendszerek 6 GH-zes frekvenciasávban való használatát. A legújabb Samsung Galaxy S21 Ultra már Wi-Fi6-ra is képes. Várhatóan 2022-től Magyarországon is lehet majd használni ezt a sávot.
Szponzorált tartalom
A cikk a Telekom támogatásával készült.
