Amikor a Hódító melléknevet kiérdemlő II. Mehmed oszmán szultán 1456-ban nyugati irányba indított hadjáratot, állítólag azt mondta, hogy állítólag azt mondta, reggelijét Nándorfehérváron, ebédjét Budán, vacsoráját pedig Bécsben fogja elfogyasztani. Nem sikerült.
Mehmed mindössze 19 évesen, 1451-ben lépett trónra, uralkodását elképesztő sikerrel kezdte: 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt. A következő célpont a Magyar Királyság volt, pontosabban annak déli "kapuja", Nándorfehérvár. Kulcsfontosságú erődítmény volt abban az időben, birtokában a töröknek szabad kijárása volt a magyar Alföldre, a Dunán Budáig, Bécsig juthatott, a Száva mentén pedig osztrák és itáliai területek felé nyílt út.
Dávid Góliát ellen
A falak mögött Szilágyi Mihály és hétezer vitéze nézett farkasszemet a kor leghatalmasabb, legerősebb hadseregével - egyes, nyilván túlzó források szerint 150 ezer főt számlált. A védők hősiesen tartották magukat, és csak remélni tudták, hogy idejében érkezik a segítség: Hunyadi János 12 ezer katonájával, Kapisztrán János pedig 30 ezer szerb és magyar nemzetiségű keresztes felkelővel idejében érkezik.
Komoly erőnek azért ezt sem nevezhetjük, előbbi csepp a tengerben a török túlerővel szemben, utóbbi harcértéke pedig szinte a nullával volt egyenlő: gyengén felfegyverzett parasztokról van szó.
Mehmed, bár jelentős túlerővel rendelkezett és mint láttuk, önbizalomban sem szenvedett hiányt, nagyot hibázott. Hajózárat vont az ostromlott vár köré, ám nem szállta meg a folyók túlpartját. Hunyadi azonnal felismerte a helyzetet, kiépítette állásait a parton, szétzúzta a hajókat, és beverekedte magát az erődbe.
Nehezen dolgozta fel
Az oszmánok jól bevált taktikájukat alkalmazva rommá lőtték a falakat, majd számbeli fölényüket kihasználva július 22-én döntő rohamot indítottak, amikor megjelent a Száva túlpartján Kapisztrán János és serege. A szerzetes huszadmagával csónakba ült, és támadást indított a török tábor ellen.
Erre a népfelkelők általános támadást indítottak, a zűrzavart látva pedig Hunyadi is kitört a várból. A kegyetlen harc vége pedig a világraszóló győzelem, a nándorfehérvári diadal lett. A Múlt-kor.hu cikke szerint
II. Mehmed annyira nehezen bírta feldolgozni a kudarcot, hogy a feljegyzések szerint véget akart vetni az életének.
Végül mégis sikerült vele megbirkóznia, 1481. május 3-án hunyt el: Anatóliában tervezett éppen hadjáratot, amikor a Konstantinápolyhoz közeli Gebze városában feltehetően agyvérzést kapott.
Vedd kézbe a 24.hu legemlékezetesebb tartalmait!
Izgalmas arcok, kihagyhatatlan történetek
Keresd az újságárusoknál, vagy rendeld meg az mc.hu/riporter oldalon!
Megrendelem
