De hogyan is kezdődött ez a turistacsalogató parádé? A budai királyi palotát a 18. századtól fogva folyamatosan alakítgatták, hogy kényelmes és reprezentatív „munkahelye” legyen a magyar királynak, és őrséget állítottak fel, hogy védelmezze az épületet. Még akkor is, ha a mindenkori uralkodó nem sok időt töltött benne. Sőt a városi legenda szerint Ferenc József egyetlen éjszakát sem aludt itt. Ennek ellenére előkelő, díszes tereit, mint például a tróntermet mindig alabárdos őr vigyázta.
A Királyi Palota Hunyadi udvara, Mátyás király kút. Őrségváltás a főőrségi épület előtt a Szent István-napi ünnepségen (1938) Kép forrása: Fortepan / Pálinkás Zsolt
A testőrséget Mária Terézia kora óta szervezték a király személye köré, céltudatosan magyar vitézekből. Képzeljük csak milyen megtiszteltetés lehetett az uralkodót és családját védeni, pláne olyan fontos eseményekkor, mint egy koronázás vagy esküvő! Ilyenkor nagy pompa közepette, díszruhában vonult az őrség is, kísérte az előkelő menetet. A budai királyi palotát akkor is őrség védte, mikor már nem volt királya Magyarországnak. A 30-as évekbeli sajtó megemlékezett a vásár- és ünnepnapokon pontosan délben és háromnegyed egykor tartott őrségváltásokról. Már akkor is tódult oda a sok néző! Az esemény a Főőrség teraszáról indult - amelynek ma már hűlt helye sincs –, a Mátyás kút mellé. A Várban akkoriban egyébként is jelen volt a katonaság, hiszen a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Főparancsnokság is itt, egymás szomszédságában rendezkedtek be. Ennek a katonai blokknak egy részét sikerült helyreállítani, ma turisztikai központként működik a vár kapujában, a Dísz téren.
Apropó Dísz tér! Vajon honnan jött ez az elnevezés?
Éppen a katonai parádék – díszmenetek – után, amelyeknek ez a nyílt terület volt a színhelye.
Ha érdekelnek még ehhez hasonló történetek, hogy miként nézett ki Budapest egykor és hogyan alakult ki a mai városkép, szeretnéd tudni milyen történeteket mesélnek el egyes épületek és hol találsz rejtett kincseket, akkor az ImagineBudapest sétáit neked találták ki. Több tucat séta közül válogathatsz, a barangolások közben pedig feltárul előtted Budapest ismeretlen arca. A sétákról bővebben itt olvashatsz.
Az 1950-es évektől az őrségváltásokat a katonai felvonulások váltották fel, amelyek helyszíne a Felvonulási tér lett. Már nem az ünnepélyes egyenruhákban vonuló, tiszteletet parancsoló, büszke vitézekről szólt a parádé. A hangsúlyt a számbeli és hadtechnikai fejlettség bemutatására fektették: tankok, harckocsik, katonák hosszú tömött sorban talpig fegyverben. Erőfitogtatásnak mindenképp, de félelemkeltésül is szolgálhatott.
Dózsa György út (Felvonulási tér), április 4-i katonai díszszemle, háttérben az Ajtósi Dürer sor épületei. Kép forrása: Fortepan / Berkó Pál
Mára ismét reneszánszát éli az őrségváltás, de már nem a királyi palota előtt történik. A Sándor palotánál szól a katonazenekar, és ott követheti végig a turistasereg a zenés őrségváltást. Ráadásként pedig a pesti oldalon, a Kossuth téren is megadják a módját a reggeli zászlófelvonásnak és a díszőrség óránkénti leváltásának. Fegyelmezetten vonulnak a díszőrség honvédjei, koreografált meneteléssel és helycserével szórakoztatják az összegyűlt közönséget.
