Környezetvédelmi szervezetek nyomására a baloldali vezető vasárnap elfogadta több térségbeli ország és Spanyolország segélyfelajánlását a tűzzel folytatott harchoz. Az ország Brazíliával és Paraguayjal határos keleti részén található Pantanal - a világ legnagyobb mocsaras területe - hetek óta lángokban áll.


Morales egyúttal bejelentette, hogy ideiglenesen felfüggeszti választási kampányát. A politikus negyedszer indul az elnöki címért októberben.

A környezetvédők elsősorban azért bírálják Moralest, mert támogatja a föld felégetésének gyakorlatát annak érdekében, hogy nőjenek a mezőgazdasági művelés alá vonható területek.

Leonardo Tamburini, a Cejis nevű civil szervezet igazgatója elmondta: az állam a gazdasági élet szereplőivel egyetértésben azon dolgozik, hogy megnyissa az utat az intenzív mezőgazdasági termelés előtt az ország keleti részén. A megtisztított területeken aztán génmódosított szóját vagy cukornádat ültetnek, esetleg legelőként használják őket - tette hozzá Tamburini.

A környezetvédők kifogásolják, hogy az állam 2016-ban növelte az erdőirtás engedélyezett mértékét, illetve idén júliusban lehetővé tette, hogy ellenőrzött körülmények között gyújtott tűzzel végezzék el a növényzet elpusztítását.

Az ellenőrzött felégetések engedélyezése támadás a földanya és az állampolgárok jogai ellen, mert kihat az ökoszisztémára és a környezetre, amelyben mindannyian fejlődünk

- figyelmeztetett a különféle NGO-kat tömörítő, Unitas nevű ernyőszervezet.

Tamburini rámutatott, hogy Evo Morales kormánya szembemegy mindazzal, amit az elnök eddig képviselt. Morales az ország első indián származású elnöke. Az államfő eddig a természeti értékek harcos védelmezője volt, és támogatta a Földanya Jogainak Egyetemes Nyilatkozatát, amely az amerikai indiánok kezdeményezésére jött létre.

A kormány eltért filozófiai és ideológiai elveitől, amelyeknek köszönhetően 2006-ban hatalomra került, és ehelyett egy kizsákmányoló fejlődési modellt követ

- húzta alá.

Bolívia az elmúlt években számos nemzetközi befektetési megállapodást kötött - a többi között Kínával - földgáz- és lítiumkészletének kiaknázása érdekében. A latin-amerikai ország 2021-ig szeretne a világ negyedik legnagyobb lítiumtermelőjévé válni.

Kiemelt kép: Pablo Cozzaglio / AFP


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!