Az Országgyűlés első őszi ülésnapján, szeptember 26-án a miniszterelnök új családtámogatási intézkedést lengetett be. Orbán Viktor a Mi Hazánk Mozgalom parlamenti képviselője, Dúró Dóra felszólalása kapcsán elismerte, hogy bár a kormány nagyon sokféle családtámogatást vezetett már be, demográfiai szempontból eddig nem sikerült áttörést elérni, ezért folytatás kell. Megemlítette azt is, hogy a következő évi költségvetés decemberi véglegesítésével párhuzamosan új családpolitikai, családokat támogató lépéseket mutatnak majd be.
Dúró Dóra válaszában szemléletváltást javasolt a családpolitikában, utalva többek között arra, hogy a nőknél mindinkább kitolódik az első gyermek vállalása. Erre a miniszterelnök már részletekkel is előállt. Kifejtette, hogy olyan intézkedéseket terveznek, amelyek hozzásegítik a fiatal lányokat, asszonyokat ahhoz, hogy harminc éves koruk előtt meg tudják szülni az első gyermeküket.
Még nem teljesen kiforrott a gondolat - mondta a kormányfő -, decemberig még számolnak, osztanak, szoroznak. De azt szeretnék, hogy
- ha valaki elmúlt 25 éves (és már nem jár neki a fiatalok szja-mentessége), de vállalja, hogy megszül egy gyermeket 30 éves koráig, akkor a korábbi szja-mentességet 30 éves koráig meghosszabbítják.
Hozzátette, reméli, hogy sikerül ezt a tervet december elejére matematikailag is alátámasztani. Megnéztük, mit jelenthet ez azoknak a nőknek, akiket érinthet az újfajta adókedvezmény.
A miniszterelnök közlése alapján tehát induljunk ki abból, hogy azoknak a nőknek járna 25 és 30 éves koruk között is az szja-mentesség - feltehetőleg olyan szabályok szerint, mint ahogy januártól jár a 25 év alattiak szja-mentessége -, akik ekkor szülik meg gyermeküket. Persze a részletszabályokat még nem dolgozták ki, és Orbán Viktor nyilatkozata alapján sem egyértelmű, hogy az szja-mentesség csak a 25 és 30 év között lévő nők szülésekor érvényesíthető, vagy - és ez tűnik logikusabbnak - az mindenkinek jár 30 év alatt, akinek legalább egy gyereke van.
2023-ban havi 75 ezer forintot jelenthet
A 25 év alattiak szja-mentessége - amelyet az idén januártól vezettek be - nem korlátlanul jár, csak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által az előző évi júliusában meghatározott bruttó átlagkeresetig. A fiatalok adómentessége ez alapján 2022-ben havonta maximum bruttó 433 700 forint keresetig (adóalapig) érvényesíthető, ami havi 65 055 forint adómegtakarítást jelenthet. A teljes adóévre pedig az adóalapkedvezmény összege elérheti az 5 204 400 forintot, ami alapján évi 780 660 forinttal kevesebb adót kellene megfizetnie a 25 év alatti fiatalnak.
Már megvan a KSH idei év júliusára vonatkozó kereseti adata is, kereken bruttó 500 ezer forint. Ez alapján jövőre maximum havi 75 ezer forint lehet a 25 év alatti fiatalok adókedvezménye, ami évi 6 millió forintnyi adóalapig járhat, és összesen éves szinten legfeljebb 900 ezer forint többletjövedelmet generálhat nettóban. És ezek szerint ennyi lehet az első gyermeküket megszülő 25 és 30 év közötti nők kedvezménye is, amennyiben jövőre bevezetik azt.
De nézzük, mit jelenthet az szja-kedvezmény egy szülő nőnek, aki - éppen a szülés nyomán - hosszabb-rövidebb időre kiesik a munkaerőpiacról, attól függően, hogy milyen családtámogatásra jogosult.
Aki hamar visszamegy dolgozni, több adókedvezményt gyűjthet be
Tegyük fel, jövőre lesz 25 éves a kismama, és akkor születik majd meg az első gyermeke, jelenleg még dolgozik, alkalmazottként, átlagkeresetet keres, azaz havi bruttó 500 ezer forintot, amiből 433 700 forintig szja-mentességet élvez, így a nettója nem 332 500 forint (mintha a teljes keresete után vonnák az szja-t), hanem ennél 65 055 forinttal több, azaz 397 555 forint. Tegyük fel azt is, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy a gyerekszüléssel elérhető családtámogatásokat igénybe vegye.
Az első a csecsemőgondozási díj (csed), amelyet már a szülés kiírt időpontja előtt 4 héttel is igényelni lehet, de legkésőbb a kicsi születésétől, és összesen 168 napig járhat, azaz nem egészen fél évig. Összege a bruttó bérrel egyenlő, és csak szja-t vonnak belőle (tb-járulékot nem), így nettóban többet jelenthet, mint maga a korábbi bér. Ha szja-t sem vonnának a csedből (a 25-30 közötti első gyermeküket megszülő nőknél), akkor a kismama a bruttó bérét kaphatná meg nettóban (az átlagkeresetig) a baba születése utáni fél évben.Jövőre ez 500 ezer forintos cseddel és teljes szja-mentességgel számolva további havi 9945 forint pluszjövedelmet jelenthet, féléves szinten pedig 59 670 forintnyit a mostani időszakhoz képest (amikor 433 700 forint után kapja a nő a fiatalok adókedvezményét). Ha pedig a normál adózáshoz viszonyítunk, majdnem 450 ezer forint pluszjövedelemre tehet szert az anya, a majdnem fél év alatt.
Lehet még igényelni anyasági támogatást is, a baba születése és féléves kora között, ami egyszeri juttatás. Összege az öregségi nyugdíjminimum (28 500 forint) 2,25-szöröse, azaz 64 125 forint. Adómentes juttatás, szóval ebből szja-kedvezmény sem érvényesíthető.
Ha a csed lejárt, jöhet a gyermekgondozási díj (gyed), alapesetben a gyermek kétéves koráig. A gyed a korábbi jövedelem átlagának 70 százaléka, de legfeljebb a mindenkori minimálbér (2022-ben 200 ezer forint) kétszeresének 70 százaléka lehet, így idén 280 ezer forintnál van a plafon. Hogy jövőre mennyi lesz a minimálbér, azt még nem tudjuk. A gyed szja-köteles jövedelem, így a tervezett új adókedvezmény is érvényesíthető belőle. (Mivel tb-járulékot sem vonnak belőle, szja-mentesség mellett a nettó összeg a bruttó összeggel lehet egyenlő.) Ha azzal számolunk, hogy jövőre mondjuk 300 ezer forint lehet a gyedplafon, akkor az szja-mentesség legmagasabb összege havi 45 ezer forint plusz jövedelmet jelenthet a gyermek kétéves koráig. Viszont ekkor már dolgozhat is a gyeden lévő szülő, ráadásul korlátlanul, szóval akár a bérére is érvényesítheti az egész szja-kedvezményt a 25-30 év közötti anya.
A harmadik juttatás a gyermekgondozást segítő ellátás (korábbi, ismertebb nevén gyes), amely fő szabályként a gyermek hároméves koráig járhat, összege pedig egy gyermek után 28 500 forint. Ha a gyermek két éves koráig kapott gyedet az anya, egy évig járhat neki a gyes, amely adómentes juttatás (így az adókedvezmény sem érvényesíthető belőle), de tb-járulékot vonnak belőle, tehát nettóban havi 25 650 forintot jelenthet. A gyest az is megkaphatja, aki nem jogosult csedre vagy gyedre. Aki gyesen van, a gyermek fél éves koráig nem folytathat kereső tevékenységet, utána viszont időkorlátozás nélkül dolgozhat. A gyesen lévő tehát csak akkor tudná érvényesíteni az első gyermeküket megszülő nők tervezett adókedvezményét, ha a gyermek mellett (annak féléves kora után) tud dolgozni, szja-köteles jövedelmet szerezni.
Minél kisebb a jövedelem, annál kisebb az adókedvezmény
Ne felejtsük el azonban, hogy ha valaki kevesebbet keres, mint az átlagkereset, akkor arányosan a személyi jövedelemadó-kedvezményből is kevesebbet tud érvényesíteni. Aki csak minimálbért keres, annak például a csednél nem havi 75, hanem csak 30 ezer forintot jelenthet az adómentesség, a gyednél pedig 21 ezer forintot. Persze aki tud dolgozni a gyereke mellett, az feljebb tudja tornázni az adókedvezmény összegét is.
Akinek pedig nincs szja-köteles jövedelme, annak értelemszerűen az szja-kedvezmény sem jár majd.
Ami még fontos, hogy a 25 év alattiak adókedvezményét a személyi kedvezmény (betegség, vagy fogyatékosság esetén járhat), az első házasok kedvezménye és a családi kedvezmény előtt kell érvényesíteni. Kérdés, hogy ez a szabály érvényes lesz-e majd az első gyermeküket megszülő 25 és 30 év közötti nők tervezett adókedvezményére. Ha igen, akkor az anya (a tavaly júliusi átlagkereset alatt) a családi szja-kedvezményt nem tudja majd érvényesíteni, de az apa igen.
Kapcsolódó
Bár megállítható a népességfogyás Magyarországon, Orbán célja elérhetetlen
Hungarikum, hogy a magyarokat nyomasztja a nemzethalál, de épp ezért ennyire fontos nálunk a népesedési kérdés Kapitány Balázs szerint. A demográfus meglehetősen kritikus az Orbán-kormány családpolitikájával, mert szerinte a népesedési kérdés fontos részeire nem fektet hangsúlyt. Interjú a demográfia nagy témáiról.
