Egy friss tanulmányban azt írják, az eddigi leggyorsabb olyan optikai villanást észlelték, amelyet egy Ia típusú szupernóva okozott - számol be a Kavli Fizikai és Matematikai Intézet (Kavli IPMU) oldala. Ia típusú szupernóváról akkor beszélünk, amikor egy kettős vagy többes rendszer egyik tagja, egy haldokló csillag, egy úgynevezett fehér törpe hatalmas robbanást tapasztal élete végén.
Az ilyen események rendkívül nagy energiájúak, megközelítőleg 5 millárdszor fényesebbek a Napnál. Éppen ezért az Ia típusú szupernóvákat a csillagászok gyakran hasznosítják a kutatások során a távolságok felmérésére. Noha a szakértők régóta ismerik az efféle robbanásokat, még mindig rengeteg a kérdés velük kapcsolatban.
Csian Csiang, a Kavli IPMU munkatársa és kollégái megpróbáltak Ia típusú szupernóvákat találni legfeljebb egy nappal a kialakulásuk után. A vizsgálathoz új generációs műszereket hívtak segítségül, és naponta ellenőrizték a lehetséges jelölteket. Az egyik felhasznált eszköz a japán Tomoe Gozen kamera volt.
2020. április 21-én egy izgalmas objektumra bukkantak, ez a Tomo-e202004aaelb. Az elkövetkező két napban az objektum fényereje sokat változott, majd úgy kezdett el viselkedni, mint egy korai fázisú Ia típusú szupernóva.
Bár a csapat több ígéretes jelöltet is felfedezett, egyiknél sem észleltek ilyen gyors és jelentős kibocsátást az optikai tartományban.
Hasonló villanást korábban nem mutattak ki.
A szakértők úgy vélik, hogy a jelek a szupernóva által felszabadított anyag és a csillagközi anyag interakciójával jöttek létre nem sokkal a robbanás után. A Tomo-e202004aaelb a távolságot jelző Ia típusú szupernóvák többségéhez képest jóval fényesebb. Az objektum alkalmas lehet arra, hogy különböző elméleti modelleket teszteljenek rajta.
