Robin Dunbar brit antropológus, aki évtizedekkel ezelőtt összefüggést talált az emlősök agymérete és közösségi csoportméreteik között. Vagyis, állítása szerint az agykéreg legfejlettebb részének méretétől függ, hogy az ember hány ismerőssel tud tényleges, személyes kapcsolatot ápolni.
Ez a Dunbar-szám, ami körülbelül 100-200 közé esik, de középértékként a 150-et használják.
Tehát, 150-nél több emberrel lehetetlen személyes, közeli kapcsolatot ápolni. Egyébként ennek több oka is van. Először is az idő: nem tudnánk ennyi emberre kellő időt szánni. Másodszor pedig az érzelmi és az agyi kapacitás. Ennyi információt képtelenség befogadni.
Igen, ez azt is jelenti, hogyha 150-nél több ismerősöd, akár több ezer ismerősöd van a Facebookon az baromira nem egészséges. Elsősorban azért, mert valószínűleg így túl sok időt töltesz a közösségi oldalon, másrészt pedig túl fontosak számodra a külvilág visszajelzései.
Az emberek körülöttünk gyűrűkben helyezkednek el. Az elsőbe értelemszerűen a legközelebbi ismerősök, barátok, rokonok állnak, míg a negyedik, utolsó körben a távoli ismerősök. Az első 2-5 embert, míg az utolsó azt a bizonyos 150 embert jelenti.
Dunbar úgy húzta meg a vonalat a közeli és a távoli ismerősök között, hogy azt mondta:
közeli barát, ismerős az, akivel, ha egymásba botlotok az utcán, nem érzed kényelmetlenül magad attól, hogy beugrotok egy italra beszélgetni.
Sonia Lupien, a Montreali Egyetem idegtudósa azt vallja, hogy a többszáz Facebook-ismerős és a neten eltöltött idő megemeli a kortizolszintet. Ez pedig káros hatással lehet az agyi működésre, főként az agy azon részeire, amik a tanulással és az érzelmekkel vannak összefüggésben. Ezek pedig hosszútávon egészségügyi problémákhoz, sőt depresszióhoz is vezethetnek.
